06. 23.

Magyar milliárdosok nagy problémája: a mesés vagyon már megvan, de ki vigye tovább?
A vagyon nemcsak örömmel jár, hanem kihívásokkal is, a vagyonos emberek számos olyan problémával küzdenek, amelyeket értelemszerűen kevesen éreznek át – hangzott el a Grémium az Utódlásért Egyesület budapesti konferenciáján. Az egyik ilyen problémaegyüttes lehet az is, hogy a vagyont felépítő „úttörők” miként vonuljanak vissza, és adják át a stafétát a fiatalabb generációnak.És az még a jobbik eset, ha van kinek átadni, hiszen az is előfordulhat, hogy a leszármazottak nem éreznek indíttatást arra, hogy tovább vigyék a családi vállalkozást. Ilyenkor az üzletrész értékesítése és a pénzügyi vagyon átörökítése lehet az egyikkézenfekvő, bár lelkileg megterhelő megoldás. Második alkalommal rendezte meg csütörtökön az Utódlásmenedzsment konferenciát "Alapítók és örökösök" címmel a Grémium az Utódlásért Egyesület. A rendezvény elején Kállay András, a szervezet elnöke felidézte az eddig elért eredményeiket, egyúttal kijelölte a közeljövő prioritásait, amelyek nem kizárólag üzleti fókuszúak, hanem például a bizalmi vagyonkezelés adózásának reformja is szerepel célkitűzéseik között.A vagyonosodás pszichológiájaVarga Szabolcs, a Grémium az Utódlásért Egyesület alelnöke előadásában bemutatta, milyen kihívásokkal szembesülnek a vagyonos embereknek  attól függően, hogy hogyan tettek szert a vagyonra.Az úttörők azok, akik a közép- vagy munkásosztályba születtek, majd – általában vállalkozóként – felépítették a családi vagyont: az ő identitásuk szorosan kötődik az általuk létrehozott céghez ugyanakkor vagyonosként is hordozzák a születési kultúrájuk jellemzőit. Karrierjük végén a vállalkozás esetleges eladása szabályos gyászfolyamatot jelenthet számukra.
Forrás: Portfolio

06. 22.

Sulyok Tamás aláírta: a magyar kormány elveheti Soros György magyar állampolgárságát
Megjelent a Magyar Közlönyben a kettős állampolgárságot érintő törvénymódosítás, amely szerint a magyar kormány felfüggesztheti azon kettős állampolgárok magyar állampolgárságát, akik veszélyt jelentenek az ország közrendjére vagy nemzetbiztonságára. Megjelent a Magyar Közlönyben a kettős állampolgárságot érintő törvénymódosítás. Eszerint a magyar állampolgárságról szóló  törvény kiegészül egy alcímmel, „a magyar állampolgárság felfüggesztése, a magyar állampolgárság visszaállítása és visszaállásával”.
Forrás: Index

06. 21.

Hétfőn még vezettél egy 400 fős céget, kedden meg már otthon ülsz” – magyar menedzsereket is elsöpört a kirúgási hullám
Nincsenek könnyű helyzetben az elbocsátott közép- és felső vezetők, hiszen sokat változott az álláspiac, mióta utoljára munkát kerestek, ráadásul kevesebb a lehetőség is. Megpróbálnak magukon segíteni. A kezdeményezés első rendezvényén félszázan vettek részt, többségében olyanok, akik 10–30 éve vezették a saját területüket egy hazai vagy multinacionális vállalatnál, és – jellemzően összevonás vagy kiszervezés miatt – megszűnt a pozíciójuk. Ma már nem reális, hogy valaki egyetlen munkahelyen dolgozzon le 30-40 évet, a váltás a karrierépítés természetes része, de a recesszió nehezíti a helyzetet, és amesterséges intelligencia (MI) vártnál gyorsabb térnyerése is kihívást jelent. A legtöbben pénzügyi-banki területről, az autóiparból, marketing- vagy hr-vezetői pozíciókból érkeztek a csoportba.
Forrás: HVG

06. 20.

Bod Péter Ákos nem irigyli a következő kormányt
Egyetért azzal, hogy jobb lenne a helyzet, ha a kormány nem foglalkozna gazdaságpolitikával. Az szmo.hu-nak Bod Péter Ákos közgazdász lesújtó képet festett a magyar gazdaság, a magyar gazdaságpolitika helyzetéről. A professzor  szerint azoknak nem meglepetés, hogy az árrésstopok dacára újra gyorsulni kezdett az infláció, akik tisztában vannak azzal, hogy a fogyasztói kosáron belül a szolgáltatások teszik ki a többséget. Az állami beavatkozás csak tüneti kezelés egy olyan helyzetben, amikor valószínűleg 1%-os vagy az alatti növekedés lesz.Vagyis már harmadik éve nincs érdemi gazdasági bővülés, ami önmagában is súlyos probléma. Ha egy gazdaság nem növekszik, akkor kizárható a túlfűtöttség mint inflációs tényező.A jegybank volt elnöke szerint a magas infláció csak azzal magyarázható, hogy az adóterhek és azok a beavatkozások, amelyek adószerűen működnek mint árfelhajtó tényezők.Sok oka van az árszintváltozásnak, de az állam minálunk mindenképpen inflációs tényező. Az állam sajátos működésén kívül nincs nyomós ok, ami miatt ne térhetnénk vissza az évi 2% körüli inflációhoz, mint Nyugat-Európában.
Forrás: 24.hu

06. 19.

A kormány döntése értelmében megszűnhet a fizikai TAJ-kártya: a biztosítási jogviszonyok és  egészségbiztosítási ellátások igazolására szolgáló papíralapú igazolvány  helyett elektronikus nyilvántartást alakítanak ki – derül ki a hétfői Magyar Közlönyből.
A fejlesztés elindításához a kormány közel 290 millió forint egyszeri forrást biztosít: ebből 198 millió forintot  az egészségbiztosítási költségvetési szervek, 90 milliót pedig a Magyar Államkincstár kap.A rendszer fenntartására  2026-tól évente további 41,75 millió forintot különítenek el.A megvalósításért a nemzetgazdasági miniszter és a belügyminiszter felel. A kormány az egészségügyi ügyek intézését már egy ideje az Egészségablak nevű applikációba irányítja, de a Digitális Állampolgárság applikációban is sokminden elintézhető.
Forrás: Portfolio