Alapszabály

A L A P S Z A B Á L Y

I.

Általános meghatározások

1. A szakszervezet neve: BELÜGYI, RENDVÉDELMI és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE (rövidítve: BRDSZ)

2. Székhelye: 1068 Budapest, Benczúr u. 45. Levelezési címe: 1395 Budapest, Pf.: 441.

2/a. Jelkép leírása és fényképe:

Jobb oldalon babér, baloldalon tölgyfa koszorúval övezett " Zrínyi " sisak, elején nagyméretű cserfa és babér ággal díszített koronás magyar címer. A sisakot, övező koszorút alul §-jel köti össze. A sisak felett a "BELÜGYI, RENDVÉDELMI ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK" a kép alatt pedig a "SZAKSZERVEZETE" felirat került elhelyezésre. A jelkép fekete-fehér nyomatú.

3. A BRDSZ egységes munkavállalói érdekképviseleti szervezet, amely a 2011. évi CLXXV és a 2013. évi V. törvény alapján szakszervezetként működik. Önálló jogi személy, melyet a Fővárosi Bíróság 1990. január 31-ik napján 772. szám alatt Belügyi Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) néven jegyzett be. A Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete jogutódja a BDSZ-nek.

4. Képviseli: az elnök.

5. A BRDSZ

  1. Magyarország költségvetéséről szóló törvény mellékletében önálló címként és alcímként megjelölt munkáltatók és önkormányzati szervek, szervezetek és intézmények,
  2. az a) pontban meghatározott központi, területi (megyei, regionális) és helyi szervek, továbbá az általuk alapított, vagy a többségi tulajdonosi jogok gyakorlása alapján irányított, illetve működésüket biztosító gazdasági társaságok és non-profit szervezetek,
  3. közszolgálati szervezetek és munkáltatók
  4. személyi állománya, nyugdíjasai, szolgálati járandóságban részesülők, valamint e szervekkel tanulói (ösztöndíjas, hallgatói) jogviszonyban állók önkéntes és demokratikus társulásán alapuló önálló érdekképviseleti szervezete.

6. A BRDSZ működésének alapelvei:

  1. önkéntesség és önszerveződés,
  2. demokratizmus,
  3. független érdekképviselet és érdekvédelem,
  4. konszenzusra való törekvés,
  5. nyilvánosság és szolidaritás.

7. A BRDSZ célja és feladatai:

  1. a szakszervezeti tagok közös gazdasági és szociális érdekeinek képviselete, védelme az egyeztetések során a munkáltatók, valamint Magyarország közhatalmi szervei, hatóságai előtt,
  2. az egyes foglalkoztatási csoportok sajátos érdekeinek, törekvéseinek érvényre juttatása és támogatása,
  3. a munkavállalók jogának biztosítása az egészséges és biztonságos munkavégzéshez,
  4. a munkavédelmi szabályok betartatása és a betartás ellenőrzése,
  5. a szakszervezeti vagyon kezelése,
  6. a tagok szociális támogatása, üdültetése, az önsegélyezés.
  7. az egyéni munkavállalói érdek védelmében elsősorban az érdekérvényesítést elősegítő szolgáltatások nyújtása.

8. A BRDSZ tevékenységét az Országos Választmány (a továbbiakban: OV) által meghatározott célok és feladatok megvalósítása érdekében Magyarország Alaptörvénye az egyesülési, az egyes foglalkoztatási jogviszonyokra, valamint a szakszervezeti jogokra vonatkozó törvények és egyéb jogszabályok keretei között, az Alapszabálynak megfelelően a széles nyilvánosság előtt végzi. A szervezetre vonatkozó adatok – a tagok személyére vonatkozó adatok kivételével – nyilvánosak.

9. A BRDSZ állami és politikai szervektől, pártoktól független, működését és eljárását a hatályos jogszabályok határozzák meg. Döntéseiben és állásfoglalásaiban kizárólag a tagság érdekei befolyásolják.

10. A BRDSZ céljai elérése érdekében kapcsolatot épít ki és tart fenn más hazai és külföldi nemzeti, illetve nemzetközi szervezetekkel és szakszervezeti szövetségekkel.

11. A BRDSZ céljai és feladatai megvalósításához alapítványokat hozhat létre. Ezek működéséről és pénzügyi helyzetéről az alapítvány képviselője rendszeresen tájékoztatja az Országos Választmányt.

11/a. A BRDSZ kitüntetést alapíthat és adományozhat.

II.

A BRDSZ TAGJAI ÉS TISZTSÉGVISELŐI

A TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

12. A BRDSZ tagja lehet mindenki az 5. pontban foglaltak szerint, aki elfogadja a BRDSZ Alapszabályát és vállalja a tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket, aláírja a belépési nyilatkozatot.

13. A tagsági jogviszony a belépési nyilatkozat aláírásával, valamint a tagdíjnak az illetményből, munkabérből történő levonásának, a bankszámláról történő átutalásának, vagy az erre vonatkozó meghatalmazással, csekkel, illetve a tagdíj befizetésének készpénzben történő teljesítésére vonatkozó pénztári bizonylat bemutatása mellett, azzal a nappal létesül, amelyik napon a BRDSZ valamelyik alapszervezete azt nyilvántartásba vette, illetve új alapszervezet megalakulásával.

13/a. Különleges jogállású tag a pártoló tag és a tiszteletbeli tag. A pártoló tag a szakszervezet tevékenységében vagyoni hozzájárulással vesz részt, a tiszteletbeli tagot az OV választja.

A különleges jogállású tagok nem választhatnak, és nem választhatók, a döntések meghozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt.

14. A tagsági viszony megszűnik:

  1. a szakszervezet megszűnésével,
  2. kilépéssel,
  3. a tagsági viszony BRDSZ általi felmondásával,
  4. kizárással,
  5. a szakszervezeti tag halálával.

15. A tagsági viszony tagdíjfizetés nélkül - a tag kérelmére - fennmarad a tartósan fizetés nélküli szabadságon távollévő munkavállaló esetében a távollét idejéig.

16. Kilépéssel szűnik meg a tagsági viszony és a tagnyilvántartásból törölni kell, ha a tag a tagdíjnak az illetményből, munkabérből, a bankszámláról történő levonására vonatkozó visszavonó nyilatkozatot tölt ki, nem teljesíti a tagdíj készpénzben történő befizetését és kilépési nyilatkozatát eljuttatja a BRDSZ-hez.

17. Az Országos Választmány az Elnökség írásbeli kezdeményezésére írásban felmondja a tag tagsági viszonyát, ha az a tagdíjat az elnök az esedékességet követő két negyedév eltelte utáni írásbeli, / ajánlott, tértivevényes levél / a jogkövetkezményekre való kifejezett felhívást is tartalmazó felszólítása ellenére, az abban megjelölt, harminc napnál nem rövidebb határidőn belül nem fizette meg. Ha a felmondási eljárás során a tag a tagdíjtartozását hiánytalanul megfizeti, az OV a tagsági viszony felmondását mellőzi.

18. Bármely alapszervezetből / önálló bizalmi csoportból /, az OV, az Elnökség vagy a Felügyelőbizottság írásbeli kezdeményezésére kizárható az, aki súlyosan vagy ismételten megsérti a jogszabályok, illetve az Alapszabály előírásait, vagy az OV határozataival ellentétes tevékenységet fejt ki.

19. A kizárásról, illetve felmondásról való döntés előtt lehetőséget kell adni az érintettnek hogy védekezését a döntésre jogosult OV ülésén előadhassa.

20. A kizárást kimondó OV határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

A SZAKSZERVEZET TAGJÁNAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

21. A tag jogait és kötelezettségeit abban az alapszervezetben, bizalmi csoportban gyakorolja, amelyet saját elhatározása alapján választ.

22. A BRDSZ tagjai egyenlő jogokkal rendelkeznek, választók és választhatók – az összeférhetetlenség esetei kivételével – a BRDSZ szerveibe.

23. A tag közvetlenül vagy közvetve megválasztott képviselője útján vesz részt a BRDSZ tevékenységében, a testületi szervek és tisztségviselők jelölésében, megválasztásában.

24. A tag jogosult részt venni a BRDSZ bármilyen szintű meghirdetett rendezvényén, fórumán.

25. A tag jogosult a szakszervezet tevékenységével kapcsolatos véleményét az Alapszabályban, a Szervezeti és Működési Szabályzatban és Ügyrendben meghatározott eljárási rend betartásával a szakszervezet fórumain korlátozás nélkül kifejteni. Tevékenysége során köteles eleget tenni az Alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek és nem veszélyeztetheti a szakszervezet tevékenységét, céljainak megvalósítását.

26. A tag jogosult kérdéssel, beadvánnyal, panasszal fordulni a szakszervezet szerveihez vagy tisztségviselőihez, melynek elbírálási rendjéről a tagot 15 napon belül tájékoztatni kell, és azt a hatáskörrel rendelkező testület soros ülése elé kell terjeszteni.

27. A tag jogosult az Alapszabályt, az SZMSZ-t és az Ügyrendet, az általa választott és a BRDSZ vezető testületeinek döntéseit megismerni.

28. A tag jogosult foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos érdekei képviseletére, ill. jogi képviseletre. Egyéni ügyeiben, illetve személyes érdekeit ért sérelem esetén igénybe veheti a BRDSZ jogi tanácsadó-szolgálatát.

29. A tag /ok / kezdeményezheti / ik / bizalmi csoport megalakítását.

30. A tag köteles az Alapszabályban meghatározott szervezeti és működési rendet megtartani.

31.A tag köteles a BRDSZ szervei által hozott döntéseket tiszteletben tartani

A SZAKSZERVEZETI TISZTSÉGVISELŐK

32. BRDSZ tisztségviselő: az a szakszervezeti tag, aki választás útján a tagság érdekében, annak bizalmával önként segíti a BRDSZ céljainak és feladatainak megvalósulását.

32/a. Tisztségviselővé olyan, a BRDSZ valamely alapszervezetében /önálló bizalmi csoportban / tagsági viszonnyal rendelkező nagykorú személy választható meg, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

32/b. Nem lehet tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült, az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak, illetve az, akit – az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig - eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

33. A tisztségviselőket megilletik az Alapszabályban, az SZMSZ-ben, illetve az Ügyrendben meghatározott jogosultságok, valamint a jogszabályokban megállapított munkajogi védelem.

34. A tisztségviselő e minőségében törekedni köteles a szakszervezeti tagok többségi álláspontját megismerni, jogos érdekeiket tevékenysége során minden törvényes eszköz felhasználásával képviselni.

35. A BRDSZ a tisztségviselő e minőségében ért sérelmét, a szakszervezetet érő sérelemként értékeli, és ennek megfelelően lép fel a védelmében.

36. A tisztségviselő választással kapja megbízatását.

37. Az OV által választandó országos tisztségviselők és testületek tagjai jelölésének és választásának szabályai:

  1. a BRDSZ bármely alapszervezete / önálló bizalmi csoportja / a 47. pont a, b, c, d, e,, alpontjaiban megjelölt tisztségekre tisztségenként 1-1 jelöltet állíthat.
  2. a tisztségekre, testületi tagságra az jelölhető, aki a BRDSZ valamely szervezetének tagja, elfogadja a BRDSZ Alapszabályát, írásban nyilatkozik az adott tisztségre, testületi tagságra történő jelölés elfogadásáról.
  3. a többes jelölés elve alapján egy-egy tisztségre több jelölt is állítható. A jelölés, a szavazólapra való felkerülés nyílt szavazással történik. Jelölt az lesz, aki a jelenlévő küldöttek nyílt szavazata egyszerű többségének igenlő szavazatát (50 % + 1 fő) megkapta. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

38. a választás menete:

  • az első fordulóban az elnök,
  • a második fordulóban kettő fő alelnök ,három fő felügyelő bizottsági tag megválasztására kerül sor.

39. A választás során a jelöltekről az OV titkos szavazással dönt. A titkos szavazás szavazólapon történik, melynek átvételét a küldöttek aláírásukkal igazolják. Megválasztottnak – a választás első menetében – az a jelölt tekinthető, aki a jelenlévő küldöttek egyszerű többségének igenlő szavazatát (50 % + 1 fő) megkapta. Ha egyik jelölt sem kapta meg a szükséges szavazatot, akkor a választás második menetében az a két jelölt vehet részt, aki a legtöbb szavazatot kapta. Az elnök választása esetében, ha második menetben sem kapta meg egyik jelölt sem az egyszerű többséget, akkor a harmadik menetben az a jelölt tekinthető megválasztottnak, aki a több szavazatot kapta.

Az alapszervezetek, önálló bizalmi csoportok és bizalmi csoportok tisztségviselőinek választása esetén a fenti szabályokat kell alkalmazni, a megbízatás ideje megegyezik a vezető tisztségviselők megbízatásának időtartamával.

40. A tisztségviselő megbízatása megszűnik:

  1. mandátum /megbízás/ lejártával, illetve az új választás időpontjával,
  2. lemondásával,
  3. visszahívásával,
  4. ha megszűnik az a szervezet, ahol a megbízatását kifejti,
  5. a tisztségviselő halálával,
  6. a tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,
  7. a tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A megbízatás megszűnése esetén az ügyek és a vagyon átadásáról, illetve az elszámolás elkészítésének rendjéről a BRDSZ Gazdasági Ügyrendje rendelkezik.

41. Lemondás: a tisztségviselő megbízatásáról bármikor lemondhat.

42. Visszahívás: a megbízatás lejárta előtti visszahívást a megválasztó testület vagy az alapszervezeti tagság tagjai egyharmadának írásban indokolt javaslata, valamint a FEB kezdeményezése alapján az adott testületi ülés minősített többséggel hozott döntése alapján lehet kezdeményezni. Ebben az esetben az OV ülését 60 napon belül össze kell hívni.

43. A szakszervezet működőképessége érdekében az elnök vagy az alelnökök lemondása az új elnök vagy alelnökök megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

Az új elnök vagy alelnökök mandátuma az eredeti elnöki, alelnöki mandátum lejártáig tart.

43/a. Amennyiben az Elnökség testületileg mondott le és hatvan napon belül nem kerül sor az új elnök, alelnökök megválasztására, a szakszervezet vezetését ideiglenesen – maximum harminc napra – az OV és a FEB elnöke veszi át.

44. A BRDSZ vezető tisztségviselői az elnök és az alelnökök . A vezetői tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott személy által történő elfogadásával jön létre. A vezető tisztségviselő vezetési tevékenységét személyesen és a BRDSZ érdekének megfelelően köteles ellátni.

44/a. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

44/b. A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a BRDSZ felel. A vezető tisztségviselő a BRDSZ-el egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta. A BRDSZ törekszik arra, hogy jogi és gazdasági eszközökkel csökkentse a – döntően ingyenesen vagy csekély térítés ellenében közösségi munkát végző – vezető tisztségviselők tevékenységének kockázatát.

45. Tisztségviselői összeférhetetlenség:

  1. Nem lehet tisztségviselő, aki a vonatkozó jogszabály alapján önálló munkáltatói jogkörrel rendelkező szakmai vezető.
  2. A szakszervezetben olyan tisztséget nem tölthet be, amely a munkáltatói jogkör és a szakszervezeti tisztség együttes gyakorlása szempontjából összeférhetetlen.
  3. Nem lehet továbbá tisztségviselő, aki más szakszervezetben tag, pártban vagy politikai mozgalomban tisztséget visel.
  4. A tisztségviselő megbízatásával kapcsolatban hozzátartozójával anyagi elszámolási viszonyba nem kerülhet.
  5. A szavazatok megszámlálásában nem vehet részt, aki a választásban maga is jelöltként szerepel.
  6. A FEB elnöke és tagjai más szakszervezeti tisztséget nem tölthetnek be,
  7. Akit kizártak, a kizárást követő 5 évig.

46. Az OV elnöke és helyettesének, az elnök, az alelnökök a FEB tagjainak visszahívására az OV tagjai több mint felének kezdeményezésére az OV tagjainak titkos, az érvényes szavazatok több mint a felével kerülhet sor.

47. Szakszervezeti tisztségviselőnek minősül:

  1. az elnök
  2. az alelnökök,
  3. az OV elnöke és helyettese,
  4. az OV alapszervezet által választott tagja,
  5. a FEB elnöke és tagjai
  6. az alapszervezet vezetőségének választott tagjai,
  7. a bizalmi és a bizalmi-helyettes,
  8. az alapszervezeti küldött-taggyűlés küldöttei és választott tisztségviselői,
  9. aki a szakszervezet valamely testülete megbízása alapján meghatározott érdekképviseleti feladat ellátásában közreműködik, vagy akit nemzetközi, illetve hazai szakszervezeti szövetségbe delegálnak.

48. Az elnök személyében képviseli a szakszervezetet. Az Elnökség és az OV határozatai, az adott szakágazat véleményének alapján, annak képviselőjével közösen képviseletet lát el az országos érdekegyeztető fórumokon. Az Elnökséggel közösen dönt szakszervezet-politikai kérdésekben. Felelős a szervezet gazdálkodásáért, irányítja az Elnökség, a Jogi Tanácsadó Szolgálat, az Iroda és az Üdülési Csoport munkáját. Részletes feladatait, felelősségét és jogkörét az Elnökség SZMSZ-e határozza meg.

49. Az elnök távolléte esetén őt az alelnök személyes felhatalmazása alapján, ill. az SZMSZ-ben meghatározottak szerint helyettesíti. Az alelnökök részt vesznek a szakszervezet-politikai kérdésekkel kapcsolatos döntések kidolgozásában, azok meghozatalában együttdöntési joguk van. Felelősek az Elnökség és az alapszervezetek közötti folyamatos munkakapcsolat megszervezésért. A vezetők közötti konkrét munkamegosztást az SZMSZ. határozza meg.

50. Az Országos Választmány elnöke ellátja az OV Ügyrendjében meghatározott feladatokat. Segíti a BRDSZ programjában meghatározott célkitűzések megvalósítását. Részt vesz a társszervezetek és egyéb érdekvédelmi szervezetekkel kapcsolatos együttműködés fenntartásában.

III.

A BRDSZ SZERVEI ÉS MŰKÜDÉSÜK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

51. A BRDSZ szervezeti felépítése:

  1. bizalmi csoportok,
  2. önálló bizalmi csoportok,
  3. alapszervezetek,
  4. Elnökség
  5. Felügyelő Bizottság
  6. Országos Választmány

52. A testület akkor határozatképes, ha a testületi tagok több mint a fele jelen van, döntéseit – az Alapszabályban meghatározott kivételekkel – egyszerű többséggel (a jelenlévők 50 % + 1 fő igen szavazatával ) és nyílt szavazással hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, vagy a kérdést le kell venni a napirendről.

53. Ha a testületi ülést határozatképtelenség miatt meg kell ismételni, a megismételt ülést legkorábban az elmaradt ülést követően, későbbi időpontra, az eredeti napirenddel lehet összehívni.

AZ ALAPSZERVEZETEK

54. Az alapszervezetek a munkáltatók szervezeti rendjének és a szakszervezeti jogokat meghatározó jogszabályok figyelembe vételével a tagok legalább 10 fő közös elhatározása alapján jönnek létre. Célszerűségből más szervezeti elvek alapján is létrehozhatók. Megalakulását az Országos Választmány hagyja jóvá. Amennyiben az alapszervezet létszáma 10 fő alá csökken, az Országos Választmány döntése alapján – előzetes egyeztetést követően – szakszervezeti csoporttá alakul át és csatlakozik az általa választott alapszervezethez, vagy megszűnik.

55. Alapszervezetek szétválását vagy egyesülését az Elnökség javaslatára az OV hagyja jóvá.

56. Az alapszervezet nem önálló jogi személy, azonban a részére biztosított anyagi eszközökkel önállóan, a BRDSZ Gazdasági Ügyrendjével összhangban gazdálkodik, felel érte. Az alapszervezet gazdálkodásának és működésének törvényességét a FEB felügyeli.

Az alapszervezet gazdálkodásáért a titkár és a gazdasági felelős egyetemlegesen felel. Az alapszervezeti vezetőség választó taggyűlést követően a pénzügyi elszámolást, a könyvelési anyagokat, valamint az irattár átadás-átvételét a régi és új vezetőség között 15 napon belül el kell végezni. Az alapszervezet megszűnése esetén a volt titkár a Pénzügyi Csoportnak 15 napon belül köteles elszámolni az alapszervezetnél lévő pénz- és egyéb anyagi eszközökkel, valamint az irattári anyagokkal. A pénzügyi elszámolással kapcsolatos bizonylatokat, az alapszervezetnél lévő pénzösszeget és az irattári anyagokat a szakszervezet központjának kell leadni. Az elszámolásról, az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A megmaradt pénzösszeg felhasználásáról az Elnökség dönt. A szabálytalan gazdálkodásból, illetve az elszámolás elmulasztásából eredő, a szakszervezetet ért kár megtérítése érdekében az Elnökség a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseit kell hogy alkalmazza.

57. Az alapszervezet belső működési rendjéről, szervezeti felépítéséről az Alapszabály figyelembevételével Ügyrendjében önállóan rendelkezik. Az Ügyrendben kell különösen szabályozni a szervezeti felépítést, a döntéshozatalra vonatkozó szabályokat, a vezetőség összetételét, a gazdálkodás (kötelezettségvállalás), a tisztségviselők helyettesítési, szakszervezeti ügyekben véleményezési és nyilatkozattételi rendjét.

58. Az alapszervezet titkárt, titkárhelyettest választ és gazdasági felelőst választhat. Ha a létszáma a 100 főt eléri, további két, 300 fő felett pedig további négy fő vezetőségi tagot választhat.

59. Az alapszervezetek, ha a létszám nagysága vagy munkahelyek sajátosságai indokolják, bizalmi csoportokat alakíthatnak.

60. Ahol az alapszervezetben csoportok működnek, a csoport bizalmit és bizalmi helyettest választ. A csoport munkavállalóit érintően - a jogszabályi feltételek megléte esetén - jogosult a munkáltatóval tárgyalni, szakszervezeti véleményt képviselni. A csoport szükség szerint, de legalább félévente értekezletet tart. Összehívására az alapszervezet vezetősége is jogosult.

61. Az alapszervezet képviseletében a titkár jár el. Helyettesítését az alapszervezet vezetősége határozza meg. Az alapszervezet tevékenységének irányítását, a szakszervezeti munka szervezését a titkár vezetésével működő vezetőség végzi.

62. Az alapszervezet évente legalább egy taggyűlést – amennyiben az alapszervezet létszáma és szervezeti tagoltsága indokolja küldött-taggyűlést – tart a vezetőség, a főbizalmiak és bizalmiak bevonásával, melyen a titkár beszámol az alapszervezet helyzetéről, a végzett munkáról. A küldött-taggyűlésen való képviseleti jogosultságot az alapszervezet ügyrendjében határozza meg.

63. A taggyűlést vagy amennyiben az alapszervezet létszáma és szervezeti tagoltsága indokolja a küldött-taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha a tagok 1/3-a írásban kezdeményezte, továbbá ha a vezetőség megbízatása bár mely ok miatt megszűnik.

64. Az alapszervezet és az önálló bizalmi csoportok legfontosabb feladatai:

  1. A helyi munkavállalók hatékony érdekvédelmének kialakítása, az érdekképviseleti tevékenység elősegítése, szervezése.
  2. A munkavédelmi szabályok és előírások betartásának ellenőrzése, illetve az abban való részvétel.
  3. Elősegíteni a tagok szociális és munkahelyi körülményeiben felmerült problémák megoldását.
  4. A foglalkoztatási jogviszonyt szabályozó és más jogszabályokban biztosított jogosultságok gyakorlása, a kollektív szerződésben és a munkáltatóval kötött egyéb megállapodásokban meghatározottak szerint.
  5. Saját vagy a felsőbb szakszervezeti szerv határozatának végrehajtása,
  6. A munkavállalók rendszeres tájékoztatása jogaikról, a szakszervezet tevékenységéről, véleményük kikérése a munkavállalókat érintő ügyekben s annak képviselete a felsőbb szakszervezeti szerv, illetve a munkáltató felé.
  7. Az alapszervezet tisztségviselői hatékony munkajogi védelmének megszervezése.
  8. Együttműködés a munkáltató megfelelő szintű vezetőjével a munkavállalói érdekek érvényesítésére, továbbá együttműködés a közalkalmazotti tanácsokkal, tevékenységük segítése.
  9. Országos jelentőségű, a felsőbb szakszervezeti szerv döntési jogkörébe tartozó ügyekben kezdeményezés és javaslattétel.
  10. Az alapszervezet részére juttatott anyagi eszközök kezelése, a tagdíjfizetés megszervezése és ellenőrzése.

65. A taggyűlés, vagy küldött-taggyűlés hatáskörébe tartozik:

  • A vezetőség megválasztása,
  • Az Országos Választmányi tag megválasztása,
  • Az alapszervezet munkatervének elfogadása,
  • Az érdekképviseleti munkáról szóló beszámoló elfogadása,

Az Elnökség

66. Az Elnökség a BRDSZ ügyvezető testülete, mely az OV által elfogadott határozatoknak megfelelően működik. Üléseinek rendjét az SZMSZ határozza meg.

67. Az Elnökség döntése alapján az elnök jogosult a BRDSZ nevében megállapodásokat kötni, nyilatkozni, vagyona terhére – a jóváhagyott költségvetésen belül – a Gazdasági Ügyrendjében meghatározott mértékig kötelezettséget vállalni.

68. Az Elnökség tevékenységét az OV által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzata szerint végzi. Képviseli a BRDSZ-t és dönt azokban az ügyekben, kérdésekben, amelyek nem tartoznak az OV kizárólagos hatáskörébe. Tevékenységéről beszámol minden egyes OV ülésen.

69. Az Elnökség 3 főből álló testület, amelynek tagja az elnök és kettő fő választott tag. Vezetője az elnök, ülésein az OV, a FEB elnöke, a Jogi Tanácsadó Szolgálat vezetője és a SZEF Ügyvivő tanácskozási jogkörrel vesznek részt.

70. Az Elnökség ülését szükség szerint, de legalább kéthavonta össze kell hívni. Az összehívás az elnök feladata, akadályoztatása esetén a az alelnök hívja össze. Az Elnökség összehívásáról a testület tagjait az ülés előtt legalább 5 nappal írásban értesíteni kell, megküldve részükre az írásos előterjesztéseket. A meghívó elektronikus úton – visszaigazolható módon –- is kiküldhető. A testület a döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül hozza.

71. Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

72. Az Elnökség egyszerű többséggel hozott döntéssel zárt ülést rendelhet el. A zárt ülésen a testület tagjai, a Felügyelőbizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető vesz részt..

73. Az Elnökség döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Bármely tag indítványozhat titkos szavazást, amelyről a testület vita nélkül határoz.

74. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője és az elnök írja alá. Az Elnökség a határozatait a határozathozatal helyszínén kihirdeti, és a szakszervezet honlapján közzéteszi.

74/a. Az Elnökség döntéseit ülés tartása nélkül is meghozhatja (távszavazás). Az ülés nélküli határozathozatalt az elnök a határozat tervezetének az Elnökség tagjai részére, elektronikus levélben történő megküldésével kezdeményezi. Az Elnökség tagjai a tervezet kézhezvételétől számított öt napon belül küldhetik meg szavazatukat az elnök részére. A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnök részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés megtartása esetén.

Ha az Elnökség legalább egy tagja az ülés megtartását kívánja, az Elnökség ülését az elnöknek össze kell hívnia.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha az Elnökség valamennyi tagjának szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az elnök megállapítja a szavazás eredményét és három napon belül közli az Elnökség tagjaival. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

74/b. Az Elnökség által hozott jogszabálysértő vagy alapszabályba ütköző határozattal szemben az Elnökség tagjai kivéve, ha a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult és ennek nem tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés volt az oka – illetve a Felügyelőbizottság elnöke a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben írásban jogorvoslati kérelmet terjeszthet az OV elé. A jogorvoslati kérelmet a BRDSZ elnökéhez, az elnök jogorvoslati kérelme esetén bármely alelnökhöz kell benyújtani. A jogorvoslati kérelem a határozat végrehajtását nem gátolja, az Elnökség azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A jogorvoslati kérelemről az annak előterjesztését követő első OV ülés határoz. A határozat meghozatalától számított 3 hónapos határidő elteltével eljárás nem kérhető.

75. Az Elnökség - önálló érdekképviseleti tevékenységük elősegítése mellett- az alapszervezetek felé:

  1. Az OV határozatainak végrehajtására feladatot határoz meg, érdek-képviseleti jelentőséggel bíró ügyekben meghatározhatja a követendő szakszervezeti magatartást,
  2. A helyi érdekképviseleti és szervezeti ügyekben javaslatot, ajánlást tehet,
  3. Fontos szervezeti és az érdekképviselet eredményességét érintő kérdésekben a napirend megjelölésével kezdeményezheti az alapszervezet vezetőségénél a vezetőség összehívását, az illetve összehívhatja a taggyűlést,
  4. Folyamatosan figyelemmel kíséri az alapszervezetek tevékenységét, munkáját. Szükség esetén kezdeményezi az alapszervezet működése vagy egyes döntései törvényességének felülvizsgálatát a FEB-nél.

76. Az Elnökség feladata továbbá:

  1. állást foglal és megállapodik az 5. pontban meghatározottak élet- és munkakörülményeit, foglalkoztatási viszonyukat érintő intézkedésekről, jogszabályokról,
  2. figyelemmel kíséri a tagság élet- és munkakörülményeinek alakulását, a szakszervezet nevében intézkedéseket kezdeményez,
  3. dönt sztrájk, illetve demonstráció kezdeményezéséről, sztrájkbizottság létrehozásáról, javaslatot tesz az OV-nak a sztrájk meghirdetésére, szervezi a sztrájkot, gondoskodik törvényességéről,
  4. megállapodik más szakszervezetekkel és társadalmi szervezetekkel érdekképviseleti ügyekben, előkészíti a szövetségi és együttműködési kapcsolat létesítéséről szóló megállapodásokat,
  5. társadalmi és szakszervezeti, illetve a munkáltatóval közösen működtetett fórumokon, az állami szervek, hatóságok, és médiák előtt képviseli a BRDSZ-t,
  6. ellátja a szakszervezeti vagyon működtetésével, a bevételek felhasználásával kapcsolatos feladatokat, a rászoruló tagokat szociálisan támogatja, a szakszervezeti önsegélyező tevékenységet szervezi és elősegíti,
  7. felügyeli és üzemelteti a BRDSZ üdülőit,
  8. dönt az OV összehívásáról, annak napirendi javaslatairól, az előterjesztések tervezetéről, javaslatot tesz az OV bizottságaira / mandátumvizsgáló, jelölő, szavazatszedő / és az OV ülés tisztségviselőire / levezető elnök, jegyzőkönyv vezető /,
  9. részt vesz az OV munkájában, válaszol az ott felmerült kérdésekre, felvetésekre,
  10. gondoskodik a szakszervezet határozatainak, szervezeti okiratainak, egyéb könyveinek vezetéséről, a működéssel kapcsolatos iratok megőrzéséről,
  11. vizsgálja a szakszervezet megszűnési okainak fennállását, azok bekövetkezése esetén megteszi a 94. pontban meghatározott intézkedéseket,
  12. jóváhagyja azokat a szerződéseket, amelyeket valamely alapszervezettel / önálló bizalmi csoporttal /, az elnökkel, alelnökkel, vagy ezek hozzátartozójával köt,
  13. dönt az OV, az Elnökség a FEB tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről, a választott könyvvizsgáló megválasztásáról, díjazásáról, visszahívásáról, a végelszámoló kijelöléséről,

77. Az Elnökség munkája megszervezéséhez, feladatainak ellátásához Irodát tart fenn. Az Irodán belül működik a Jogi Tanácsadó Szolgálat, valamint a Pénzügyi és Üdültetési Csoport. Az Iroda munkatársai a szakszervezet alkalmazottai. Az Iroda munkatársai felett a munkáltatói jogot az elnök gyakorolja. Az elnök e jogkörben hozott döntését panasz esetén az Elnökség felülvizsgálhatja.

78. Az Elnökség az Iroda útján gondoskodik:

  1. az OV és az Elnökség üléseinek előkészítéséről és lebonyolításáról,
  2. a szakszervezeti tisztségviselők felkészítéséről, a tagok tájékoztatásáról, a BRDSZ szervezetei közötti információáramlásról, a szakszervezeti hagyományok ápolásáról,
  3. a tagok és működési körébe tartozó munkavállalók egyéni és kollektív jogvédelméről, peres eljárásokban a képviselet ellátásáról,
  4. a tagság és az alapszervezetek nyilvántartásáról, megalakulásukról, szétválásukról, megszüntetésükről,
  5. az Elnökség Gazdasági Ügyrendjében meghatározott feladatok ellátásáról,
  6. a tagság üdültetésének megszervezéséről.

79. Az Elnökség a Gazdasági Ügyrendjében meghatározottak szerint szervezi a BRDSZ gazdálkodását. Felelős a jogszerű gazdálkodásért.

A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

80. A Felügyelőbizottság (FEB) az elnökből és kettő tagból áll.

81. A FEB feladata a szakszervezet szerveinek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és a testületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. A FEB tagjai a FEB munkájában személyesen kötelesek részt venni. A FEB tagjai az Elnökségtől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

82. A FEB elnökét és tagjait az OV választja meg 5 évre, titkos szavazással.

83. A FEB elnöke és tagjai nem lehetnek tagjai az OV-nak, és az Elnökségnek. A FEB tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a FEB tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá akinek a hozzátartozója a BRDSZ vezető tisztségviselője.

83/a. A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az új elnök vagy tag mandátuma az eredeti elnöki, tagi mandátum lejártáig tart.

83/b. A FEB elnöke és tagjai számára az Elnökség díjazást, illetve költségtérítést állapíthat meg.

84. FEB gazdálkodással kapcsolatos feladata:

  1. előzetesen véleményezi a BRDSZ költségvetésének tervezetét, annak év közbeni módosítását, a nem tervezett jelentősebb kiadások indokoltságát, a gazdálkodásról készített időszakos és éves beszámolókat,
  2. folyamatosan vizsgálja a szakszervezet gazdálkodását. A FEB a szakszervezet irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a BRDSZ munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a BRDSZ fizetési számláját, pénztárát, értékpapír állományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja,
  3. vizsgálatot tart minden esetben, ha a gazdálkodással kapcsolatosan panasz, bejelentés érkezik. A vizsgálat eredményéről tájékoztatja az intézkedésre jogosult személyt, ill. testületet, továbbá a bejelentőt,
  4. ellenőrzéseiről és azok tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja az Elnökséget, az elnököt és az esetleges szabálytalansággal kapcsolatban javaslatot tesz, és határidőt szabhat.

85. A Felügyelőbizottságot a tapasztalt hiányosságok tekintetében intézkedési jog nem illeti meg, de jogsértés vagy Alapszabály ellenes tevékenység, intézkedés észlelése esetén erre haladéktalanul fel kell hívnia az elnök figyelmét. Ha e felhívás eredménytelen marad vagy az eset súlya, jellege egyébként is indokolja, a FEB kezdeményezheti az Elnökség vagy az OV rendkívüli ülésének összehívását.

86. A FEB köteles az OV elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni és ezekkel kapcsolatos álláspontját ismertetni. Vizsgálati tapasztalatairól évenként tájékoztatja az OV-t.

87. A FEB tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a BRDSZ-nek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a BRDSZ-el szemben. A BRDSZ törekszik arra, hogy jogi és gazdasági eszközökkel csökkentse a FEB tagok tevékenységének kockázatát.

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNY

88. Az Országos Választmány a BRDSZ döntéshozó szerve.

89. Tagjai:

  • az alapszervezet titkára, távolléte esetén helyettese, vagy
    az alapszervezet döntése alapján az alapszervezet által választott választmányi tag,
  • az önálló bizalmi csoport vezetője, vagy a csoport által választott választmányi tag,
  • az Elnökség tagjai,

Az OV ülésein tanácskozási joggal vesz rész a FEB elnöke és a Jogi Tanácsadó Szolgálat vezetője.

90. Az Országos Választmány ülését az elnök, távollétében az elnökhelyettes vezeti.

Az OV elnökét és helyettesét az általános választási szabályok szerint választja.

91. Az Országos Választmány szükség szerint, de legalább évente két ülést tart. Összehívását, időpontját és a napirendjét az Elnökség határozza meg, mely alapján az OV elnöke intézkedik az ülés összehívásáról.

92. Az OV ülését akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, vagy az OV tagjainak legalább 1/3-a írásban, a napirend megjelölésével kéri. Ez esetben az ülést - az aláírások OV elnökéhez történt benyújtását követő harminc napon belüli időpontra - össze kell hívni.

93. Az ülés összehívásáról, levezetéséről az OV elnöke, tartós távolléte esetén helyettese, egyéb feltételekről az Iroda gondoskodik.

93/a. AZ OV szabályszerű összehívása az OV elnöke által – legalább tizenöt nappal korábban - kiküldött írásos meghívó alapján történik, amely tartalmazza a BRDSZ nevét, székhelyét, az OV helyét, idejét és a napirendeket. A meghívó elektronikus úton – visszaigazolható módon –- is kiküldhető. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Az OV a BRDSZ székhelyétől eltérő helyszínen is tartható.

93/b. Ha az OV-t nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. Az OV-n a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

93/c. Az OV meghívó kézbesítésétől számított nyolc napon belül a szervezetek az Elnökségtől kérhetik a napirend kiegészítését, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség dönt. Ha a napirend kiegészítéséről az Elnökség nem dönt vagy elutasítja, az OV a napirend elfogadása előtt külön dönt a kiegészítésről.

94. Az Elnökség előterjesztése alapján kötelező az OV-t összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a BRDSZ vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi vagy a BRDSZ előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni vagy a BRDSZ céljainak elérése veszélybe került. Az így összehívott OV köteles az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a BRDSZ megszüntetéséről dönteni.

95. Az OV határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok közül 50 %+1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén az OV-t – az eredetivel azonos napirenddel – újra össze kell hívni, ez esetben az OV a megjelent szavazati jogú küldöttek számától függetlenül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Az OV döntéseit ülés tartásával hozza.

96. Az OV szavazati jogú küldöttje jogosult az ülésen részt venni, szavazati jogát személyesen gyakorolni, az ülés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. Az OV állandó meghívottja jogosult az ülésen részt venni, az OV rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

Az OV egyszerű többséggel hozott döntéssel zárt ülést rendelhet el. A zárt ülésen csak a mandátummal rendelkező küldöttek, a jegyzőkönyvezető és az előkészítő bizottság tagjai lehetnek jelen.

97. Az OV egyes döntéseit az alábbi módon hozza:

  1. a jelen lévő küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges az Alapszabály módosításához,
  2. a szavazati joggal rendelkező küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges a BRDSZ céljának módosításához, a szervezet megszüntetéséhez, más szakszervezettel való egyesüléséhez, az ingatlanok elidegenítéséhez,
  3. minősített többség (a testület összes szavazati jogú küldöttei számának fele+1 igenlő szavazat) szükséges a kizáráshoz, a BRDSZ választott tisztségviselőinek visszahívásához, a felmondás elleni fellebbezés elbírálásához,
  4. az előzőekben fel nem sorolt ügyekben az OV egyszerű többséggel (a jelenlévő küldöttek 50 százaléka + 1 igenlő szavazata) határoz.

98. Az OV maga állapítja meg ügyrendjét. Dönt az Elnökség által javasolt napirendek elfogadásáról, a levezető elnök/ök/ megválasztásáról, a Mandátumvizsgáló Bizottság, a Jelölő Bizottság, a Szavazatszámláló Bizottság vezetőiről és tagjairól, a jegyzőkönyvvezető személyéről és a jegyzőkönyv hitelesítőkről. A határozatképességet a Mandátumvizsgáló Bizottság állapítja meg, s erről jelentést tesz az OV-nak.

99. Az OV üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza az OV megtartásának helyét, időpontját, a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott küldöttek, továbbá a meghívott személyek nevét, valamint a határozatképességének megállapításához szükséges adatokat, napirendjének megállapítását, a hozzászólásokat, a meghozott határozatokat, a szavazás eredményére vonatkozó adatokat. A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök (elnökök), a jegyzőkönyvvezető és egy OV tag / hitelesítők / írják alá.

99/a. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a BRDSZ terhére másfajta előnyben részesít,
  2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
  3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
  4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a BRDSZ egyik tagszervezetének sem tagja,
  5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy
  6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben, kivéve a tisztségviselők megválasztásáról való döntést.

Aki valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

99/b. Bármely OV tag, valamint az elnök, alelnök – kivéve, ha a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult és ennek nem tévedés vagy megtévesztés volt az oka – valamint a Felügyelőbizottság tagja a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül kérheti a bíróságtól az OV által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az Alapszabályba ütközik. A határozat meghozatalától számított egyéves határidő elteltével eljárás nem kérhető.

99/c. Az OV a határozatait a határozathozatal helyszínén kihirdeti, és a BRDSZ honlapján közzéteszi.

100. Az Országos Választmány hatáskörébe tartozik:

  1. napirendjének elfogadása,
  2. az Alapszabály elfogadása és módosítása,
  3. az Elnökség, a FEB éves beszámolójának megvitatása és elfogadása,
  4. a BRDSZ céljainak, feladatainak meghatározása, stratégiájának kidolgozása,
  5. öt évente a FEB tagjainak, az OV elnökének és helyettesének megválasztása,
  6. öt évente az elnök, alelnökök megválasztása,
  7. a BRDSZ megszűnésének, vagy más szakszervezettel való egyesülésének kimondása,
  8. a BRDSZ választási szabályzatának elfogadása és módosítása,
  9. az alapszervezetek, önálló bizalmi csoportok jogsértő határozatainak felülvizsgálata,
  10. a munkáltatónál sztrájkra okot adó körülmények értékelése, továbbá a sztrájk, jogszerűségének biztosítása és annak meghirdetése,
  11. döntés az alapszervezetek között felmerült vitákban, valamint az Elnökség döntésével szemben benyújtott panaszokról, a kizárásról,
  12. az Elnökség Szervezeti és Működési Szabályzatának és Gazdasági Ügyrendjének, a FEB Ügyrendjének jóváhagyása,
  13. az alapszervezetek megalakításának, szétválásának és egyesülésének, továbbá megszüntetésének jóváhagyása,
  14. a BRDSZ éves gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadása,
  15. a BRDSZ éves költségvetési tervének elfogadása,
  16. alapítvány létrehozása, megszüntetése,
  17. dönt a szakszervezet tulajdonába kerülő ingatlanok vásárlásáról, elidegenítéséről,
  18. az OV elnöke és helyettese, az elnök, az Elnökség tagja, a FEB elnöke és tagjainak visszahívása.

101. Az OV az Elnökség, az alapszervezetek, illetve az önálló bizalmi csoportok döntéseit felülvizsgálhatja, részükre feladatokat szabhat meg.

IV.

A SZAKSZERVEZET PÉNZÜGYI ALAPJA ÉS GAZDÁLKODÁSA

102. A szakszervezet gazdálkodásának pénzügyi alapját a tagdíjak és az egyéb bevételek képezik. Felhasználását az éves költségvetés irányozza elő. A BRDSZ bevételei biztosítják a tagságnak nyújtható szolgáltatásoknak és juttatásoknak, a szakszervezeti akcióknak és rendezvényeknek, az ingatlanok fenntartásának, a szakszervezeti szövetségi tagsági díjaknak, valamint a BRDSZ szervezeti és testületi működésének, továbbá a személyi kiadásoknak az anyagi fedezetét.

103. A BRDSZ minden ingó és ingatlan vagyona a szakszervezeti vagyon védelméről szóló jogszabályok és a vonatkozó alkotmánybírósági határozatok alapján olyan felhalmozott célvagyon, amely az alaptevékenység megvalósítását szolgálja, az érdekképviseleti jog gyakorlásának elengedhetetlen feltétele. Ennek megfelelően a szakszervezet minden gazdálkodási tevékenysége az érdekképviseleti munkát szolgálja.

A BRDSZ a szakszervezet céljainak megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

A BRDSZ gazdálkodása során nyereségszerzésre nem törekszik, nyereség esetleges elérése esetén azt az érdekképviseleti tevékenysége fenntartására, javítására vagy bővítésére használja fel.

A BRDSZ-vagyona egy és oszthatatlan. A vagyon feletti rendelkezési jogot az OV gyakorolja. A szakszervezet vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

104. Egyéb bevételek alatt a szakszervezeti vagyon működtetéséből és kiegészítő gazdasági tevékenységéből (vállalkozásából), illetve más szervektől és személyektől kapott támogatásból származó bevételeket kell érteni.

105. A szakszervezeti gazdálkodás elveit, főbb szabályait a BRDSZ számviteli politikája tartalmazza. A Gazdasági Ügyrend szabályozza a tagdíjbefizetés és az alapszervezetek kötelezettségvállalásának és elszámolásának rendjét, a tisztségviselőket megillető tiszteletdíj, illetve személyi juttatások mértékét, feltételeit, továbbá az abban részesülők körét.

106. Az Elnökség éves költségvetést és beszámolót készít a vonatkozó jogszabályok alapján.

107. A BRDSZ tartozásaiért vagyonával felel. A tagok csak tagdíj fizetésére kötelezhetők, a szakszervezet tartozásaiért nem felelnek.

108. A tagdíj mértékét az OV határozza meg. Az Országos Választmány a fizetendő tagdíj felső határát évente felülvizsgálja és azt a jelenlévők 3/4-ének igen szavazatával megváltoztathatja.

109. Amennyiben a szakszervezeti tag ellen büntető, fegyelmi, vagy etikai eljárás indul, illetve a tag munkaügyi pert kezdeményez, és ehhez igénybe veszi a BRDSZ Jogi Tanácsadó Szolgálatát a tagdíjat – amennyiben nem rendelkezik legalább egy éves tagsági jogviszonnyal - egy évre előre köteles befizetni.

110. Az alapszervezetek az általuk beszedett tagdíjat teljes összegben kötelesek a BRDSZ számlájára befizetni, átutalni. A tagdíjból befolyt pénzeszközökkel és egyéb bevételekkel az Elnökség a jóváhagyott költségvetés alapján központilag gazdálkodik. Az Elnökség évente egy alkalommal dönt az alapszervezetek részére történő tagdíj visszaosztás mértékéről

V.

A BRDSZ MEGSZŰNÉSE

111. A BRDSZ jogutód nélkül megszűnik, ha

  1. az OV kimondja a megszűnését,
  2. a bíróság feloszlatja, vagy megszűnését megállapítja,

A BRDSZ jogutódlással megszűnik, ha

  1. másik szakszervezettel összeolvadás, vagy beolvadás útján egyesül,
  2. különválással több szakszervezetre szétválik,

112. A BRDSZ jogutód nélküli megszűnés esetén vagyonáról – a hitelezők kielégítése után – a hatályos polgári jogi szabályok előírásai szerint kell rendelkezni.

VI

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az Alapszabály módosításait az Országos Választmány 2017 október 28. napján elfogadta és az 2017 november 12. napjától hatályos.

 

Nyilatkozat

Alulírott Dr. Bárdos Judit a 2011. évi CLXXXI. törvény 38. § (2) bekezdés rendelkezésének megfelelően igazolom, hogy jelen létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos szövegének, az a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseinek megfelelően módosult.

Budapest, 2017 október 28.

Dr. Bárdos Judit
főtitkár

Tanú
Kovács József
1183. Budapest
Vajda J. u. 10/b
Tanú
Majoros András
1048. Budapest
Hajló u. 29. IV/9

Záradék: Az alapszabály módosításait a Fővárosi Törvényszék 13. Pk. 60.822/1989/59 sz. végzésével 2018. február 23. napján bejegyezte.