A Magyar Közlöny 117. száma itt tölthető le. Benne olvasható a nyomozási cselekményeken részvevő személyek kiegészítése.
A Magyar Közlöny 117. száma itt tölthető le. Benne olvasható a nyomozási cselekményeken részvevő személyek kiegészítése.
A Miniszterelnökség közleménye: A Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) október 25-i ülését a kormányzati oldal lemondja.
Sajtótájékoztató október 25-én a Zoltán utcában. Beszédet mondanak: Boros Péterné MKKSZ elnök, Dr. Taskovics István TBDSZ elnök, Dr. Bárdos Judit BRDSZ elnök, Székely Tamás VDSZ elnök, Ravasz Ágnes PDSZ, Gosztonyi Gábor PSZ alelnök, Horgas Péter Civil Bázis elnök.
„Az egészségügyi adatkezelések banánhéja” avagy a betegdokumentumokhoz történő hozzáférés biztosításának buktatói. Dr. Szabó Gábor írása itt érhető el.
A Bírósági Hivatal elismerte: óriási a hiány a jegyzőkönyvvezetőkből
Óriási a hiány a jegyzőkönyvvezetőkből a bíróságokon, derül ki az Országos Bírósági Hivatal Telexnek küldött statisztikákból. Az adatsor szerint 2023-ban és 2024-ben 545 fő jegyzőkönyvvezető és leíró munkakörben foglalkoztatott munkaviszonya szűnt meg, közülük mindössze 98-nak nyugdíjazás miatt. Az OBH szerint „az új munkatársak felvétele folyamatos, azonban a fluktuáció jelentős, melyet jelez az is, hogy a 2023. és 2024. évben kinevezettek 30 százalékának igazságügyi alkalmazotti jogviszonya megszűnt.” A Telex szerint mára a bírósági munkát veszélyezteti a jegyzőkönyvvezetők hiánya. Az ok az alacsony bérezés, egy kezdő egy kezdő leíró nettó 180 ezer forint körül keres, de egy gyakorlott jegyző sem kap többet 300 ezernél.
Forrás: 444.hu
Művészet és polgárosodás a 19. századi Magyarországon
Biedermeier mindennapok címmel nagyszabású kiállítás látható a Magyar Nemzeti Galériában. A tárlat főként magyar és osztrák festményeket, grafikákat, bútorokat, viseleteket és egyéb használati tárgyakat felsorakoztatva, összművészeti szemlélettel mutatja be a 19. század első évtizedeinek meghatározó stílusirányzatát.
Forrás: HVG
„Egész Európában nincs még egy ilyen központi egészségügyi nyilvántartási rendszer”
Pintér Sándor nem tudja, pontosan milyen adatok kerültek ki a Védelmi Beszerzési Ügynökség adatbázisából, amit október közepén törtek fel hekkerek. A belügyminiszter a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának csütörtöki meghallgatásán a Telex tudósítása szerint arról beszélt: a Nemzeti Nyomozó Iroda büntetőeljárást indított az ügyben, és bízik benne, hogy ezekre a kérdésekre választ kapnak. Pintér úgy tudja, a személyi állomány adatait nem érinti a támadás, de azt ígérte, hogy a nyomozás lezárulta után tájékoztatják a nyilvánosságot az eredményekről. A miniszter beszélt arról is, hogy kérte a kormánytól, igyekezzenek megemelni a hivatásos rendőri állomány bérét. Arra kapott ígéretet, hogy 2026 elején – azaz az országgyűlési választás kampányában – ismét megkapják a hathavi fegyverpénzt a rendőrök. Bízik benne, hogy további béremelésre is lesz mód.
Forrás: 444.hu
Kettesével jönnek a rendőrök a lakásunkra, a szomszédhoz is becsöngetnek” – felmondási hullám a gyermekvédelemben
Miközben szétmállik az infrastruktúra és súlyos szakemberhiánnyal küzd a rendszer, nagy erőkkel zajlik a gyermekvédelmi dolgozók ellenőrzésére hivatott hatósági akció: rendőrök mennek ki a munkatársak lakására és
magánéleti kérdéseket tesznek fel. Aki megtagadja a válaszadást, elveszítheti az állását. A rendőrök az úgynevezett kifogástalan életvitel-ellenőrzés során eddig csaknem 12 ezer gyermekvédelmi dolgozót kerestek fel,
ez az érintettek 90 százaléka. Szilveszterig a törvény szerint végezniük kell. Ha valakiről kiderül, hogy információt szivárogtatott ki, nemcsak az állását veszti el, hanem a hivatását is elbukhatja; arról beszélnek, hogy „utánuk nyúlhatnak”, ami azzal járhat, hogy többé nem dolgozhatnak egyetlen gyermekvédelmi intézményben sem. Márpedig a többség elhivatott a család nélkül maradt gyerekek sorsa iránt, ezért vállalják a mai napig az egyre rosszabb körülményeket.
Forrás: 24.hu
A bíró bére közügy, nem „egyéni szoc. probléma”
Árulást, megalázást, visszaélést, megvesztegetést, lefizetést, zsarolást, kiéheztetést, gyeplőt, pórázt, arculcsapást, szembeköpést, sárba tiprást, kivéreztetést, diktátumot, sőt, még sunyi politikai játszmát is emlegetnek a függetlenségükért kiálló bírák a bírói egyesületek honlapján. A bírákat a bírósági vezetők, az Országos Bírói Tanács és a kormány között létrejött „Megállapodás”
késztette nyilvános megszólalásra. Ahogyan arra a bírák maguk is rámutatnak, itt nem egyenrangú tárgyaló felek jogállami keretek között lefolytatott egyeztetéséről volt szó. „A párbeszéd egyoldalú volt” és egyedül a kormány akarata érvényesült. Bő egy hét leforgása alatt, hétfő délelőttig 441 bíró (az összes hazai bíró 16%-a), valamint 530 egyéb bírósági dolgozó (titkár, fogalmazó, tisztviselő, írnok,ügyintéző, stb.) döntött úgy, hogy nyilvánosan és névvel vállalva ítéli el azt a négyoldalú „Megállapodást”, amelyet 2024. november 22-én írtak alá a kormányt képviselő Igazságügyi Minisztériummal (IM) a bírósági szervezetrendszer igazgatási csúcsszereplői: az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, a Kúria elnöke és az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke. A megállapodás aláírását megelőzően a magyar bírák legnagyobb egyesülete, a MABIE felhívással fordult a bírósági dolgozókhoz, hogy nyilvánosan is fejtsék ki véleményüket a paktumról, ami az igazságügyi szervezetrendszer megfelelő működését biztosító, égetően esedékes béremelés kérdését a kormány által előírt nagyívű bírósági átalakításokhoz kötötte. Hasonló felhívást tett közzé a Res Iudicata Egyesület is.
Forrás: helsinkifigyelo.hu
Tisztelt Tagok!
A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a befizetett szakszervezeti tagdíj összegével a nem önálló tevékenységből származó bevétel adóalapja csökkenthető.
Élet- és balesetbiztosítás belügyi munkavállalók részére
Tudjon meg többet a Benefit Barcode rendszerről!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés meghirdeti a Dura László diplomamunka pályázat 2023-őt.
A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk