Úttörők, ifjúgárdisták, építőtáborok, avagy ifjúsági közösségi események a szocializmusban – Fortepan-galéria
Azt nem állítjuk, hogy régen minden jobb volt, meg hogy azok voltak ám a daliás idők, de a rendszerváltás előtti évtizedekben, amikor internet még nem volt, és a közösségi tér fogalma sem jelentett semmit, vagy ha használta is bárki, akkor az nem egészen azt takarta, amit manapság, szóval akkoriban még másképp mentek a dolgok. A fiatalok közösségépítését megoldotta az iskola, a párt, a KISZ meg az Úttörőszövetség, és aki ezekből nem kért és kívül maradt, sok jóra nem számíthatott. Merüljünk alá – a Fortepan segítségével – az építőtáborok, az iskolai szüretek, az ifjúgárdisták és az úttörővezetők egykorvolt világába.
Forrás: welovebudapest.hu
Lejutottunk Budapest titkos bunkerébe: ki nem találod, milyen kincsek lapulnak a város alatt
Dübörög a nyár, tombol a forróság, ám az idei felmérésekből úgy tűnik, egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a nyaralást:
a magyarok 60 százaléka olcsóbb helyekre, vagy egyáltalán nem utazik. Pesze a kikapcsolódásnak nem az utazás az egyetlen formája,
akár a saját városunkban is mozoghatunk turistaként, felfedezhetjük már ezerszer látott, de éppen még soha észre nem vett titkos szegleteit,
utcáit, házait, kertjeit, tereit. A város „újhullámos” (újra)felfedezése nem éppen friss jelenség, már legalább egy-másfél évtizedes trendről
beszélhetünk, de úgy tűnik, a sikere töretlen. A hagyományos, évtizedek óta létező "lokálpatrióta" séták helyén ma olyan már izgalmas
komplex programokon vehetünk részt, olyan tudásanyaghoz, szemléletmódhoz juthatunk hozzá, ami akár egy életre megváltoztathatja a a
magyar fővárosról alkotott képünket. A Cashtag legújabb részében városi sétára indultunk, méghozzá a Gellért fürdő alá, és eljutottunk egészen az Ősforrásig.
https://www.penzcentrum.hu/utazas/20230712/lejutottunk-budapest-titkos-bunkerebe-ki-nem-talalod-milyen-kincsek-lapulnak-a-varos-alatt-1138928
Egyszer minden nagyi volt bikinis bombázó – Így strandoltunk régen
Hogy jutottunk el a teljes testet fedő ruhától a falatnyi bikiniig, és mikor váltották le a nők a strandokon hordott magas sarkút flip-flopra?
Mázli, hogy a Fortepan és az MTVA Archívum tele van strandokon mulatozó és fürdőző emberek fotóival,
így elég jó képet kapunk arról, hogyan változott a strandruhadivat ebben a majd másfél évszázadban.
https://welovebudapest.com/cikk/2023/7/12/budapest-bikini-furdoruha-strand-regen?utm_source=belfold.hu&utm_medium=belfold_ajanlowidget
Akkor tényleg ennyi volt? – célba ért a tanároknak szánt bosszú
A héten a parlament elfogadta, az államfő pedig már alá is írta a sokak által csak bosszútörvényként aposztrofált státusztörvényt.
Sándor Zsuzsa azt elemzi, vajon joggal hívhatják-e így a jogszabályt az érintettek. Akkor ennyi!Ez volt az első elkeseredett reakció a
pedagógusokat sújtó státusztörvény parlamenti elfogadása után. Balatoni József, közismertebb nevén Jocó bácsi nem volt rest felsorolni a
Facebookon annak a 136 „bátor embernek” a nevét, akik július 4-én megszavazták azt a törvényt, amely jobban hasonlít egy
rendőrségi kiképzőközpont szabályzatára, mintsem az oktatás felvirágoztatására. Kívánom, hogy ennek a 136 embernek a
nevét sose felejtse el senki, és sose bocsássa meg nekik senki, amit ma a magyar oktatással, a diákokkal, a pedagógusokkal tettek!
Azt hiszem, lesz mivel elszámolniuk – fogalmazott.
Megpróbáljuk a lehetetlent: röviden összefoglalni a törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek a legdurvábban alázzák
meg a pedagógusokat, amelyek tovább rombolják az amúgy is harmatgyenge oktatási rendszer színvonalát, és
amelyek tökéletesen alkalmatlanok arra, hogy „kiművelt emberfők” sokasága kerüljön ki az iskolákból.
https://24.hu/belfold/2023/07/09/tanarok-pedagogusok-statusztorveny-bosszu-atvezenyles-szigoritas-sandor-zsuzsa-velemeny/
Templomi szín- és anyagkavalkád a Balaton körül
Eszünkbe jut-e a boglári strandra terelgetve a gyerekeket, kezünkben a felfújt úszójátékokkal, hogy a magyar vidék első Bauhaus stílusú temploma
mellett haladunk el, amely egy poros dunántúli kisfaluba a világ legmenőbb építészetét hozta el? Hát, amikor egy menő badacsonyi pincészet borait
körbekörbézzük a pohárral, hogy „megillatoljuk”, vagy valami egészen vacak lőrét iszunk egy parti pavilonsor talponállójában, akkor feldereng-e,
hogy mitől is védték a szőlőt a Szent Donát-kápolnák? Hát hekket csipegetve felidézzük-e a bajba került balatoni halászok különös fogadalmát?
A tó környékének rengeteg arca van. Az egyik legizgalmasabbat a templomai, zsinagógái mutatják meg nekünk. Zubreczki Dávidnak,
a most megjelent Templomséták a Balaton körül című könyv szerzőjének az írása.
https://24.hu/kozelet/2023/07/08/templomi-szin-es-anyagkavalkad-a-balaton-korul/
Forró nyári délutánokon a Dunafürdőkben mulatott a város színe-java
A nyári hőséget leginkább víz mellett, még inkább vízben lehet kibírni, és ma már evidens, hogy a kánikulai napokat a Balatonnál vagy
valamelyik városi strandon töltjük, annak idején ez közel sem volt így. A 19. században indult be a Dunafürdők divatja, ám bármennyire
meglepő is, elsősorban nem a strandolás, hanem az úszósport volt a fő célja. Eleinte fürdőruhás katonák és sportemberek gyakorlatoztak
a budai parti uszodákban, amik pár évre rá már behálózták a Duna mindkét partját, és a társasági élet és a szórakozás nyári központjai lettek.
https://welovebudapest.com/cikk/2023/7/11/budapest-dunafurdok-strand-tortenete
Dürer bosszúból festette rá saját alakját egy oltárkép közepére
A XVI. századból fennmaradt levelekből derült ki, hogy Albrecht Dürer reneszánsz festő úgy állt bosszút egy gazdag frankfurti kereskedőn,
hogy ráfestette saját magát az általa készített oltárkép kellős közepére. A vita tárgya a pénz volt.
https://index.hu/kultur/2023/07/11/durer-festo-oltarkep-reneszansz-bosszu-kereskedo/