Horthytól Kabos Gyuláig, a fronttól május elsejéig – Horváth József végigfényképezte a huszadik századot
Haditudósítóként állami kitüntetést kapott, operatőrként fesztiváldíjat érdemelt ki, gyártott dokumentum- és természetfilmeket, dolgozott sportközvetítéseken és mesejátékokban, mégis rendkívül keveset lehet tudni Horváth Józsefnek, a Magyar Filmiroda egyik első operatőrének a munkásságáról.
Forrás: 24.hu
Ezért végezték ki Hunyadi Lászlót
A király ellen szőtt összeesküvés lelepleződött, Szilágyi és Hunyadi terve fordítva sült el: Hunyadi László főbenjáró bűnöket követett el, törvényes ítélet alapján, jogszerűen végezték ki. És vajon tényleg négyszer sújtott a bakó, mire sikerült őt kivégezni?
https://24.hu/tudomany/2023/04/10/kivegzes-hunyadi-laszlo-osszeeskuves-kozepkor-tortenelem/
Egymás vérét ontották az Árpádok Mogyoródnál
Amíg a három Árpád-fi, Salamon király, Géza és László herceg együttműködött, legyőzhetetlenek voltak, ám őket is utolérte a turáni átok. A döntő csatát ügyes csellel nyerték meg a hercegek, a vérontás nyomán pedig virágzó település nőtt ki a mogyoróbokrok között.
https://24.hu/tudomany/2023/04/10/arpad-haz-kiraly-szent-laszlo-geza-salamon-mogyorod-kozepkor-tortenelem/
Viszonyunk a munkához – A világon máshol 250 éve csinálták a tanárokkal azt, amit a hatalom ma Magyarországon művel
Hajlamosak vagyunk elkerülni azt az – egyébiránt magától értetődő – alapkérdést, hogy egyáltalában mit nevezünk munkának, mi annak legáltalánosabb és legmélyebb tartalma. Már a klasszikus, XVIII. századi polgári politikai gazdaságtan (Smith, Ricardo) felismerte, hogy a munka kitüntetett szereppel bír a gazdaságban, amennyiben minden áru csereértékének általános és pontos értékét meghatározza. A munka jelenti a gazdasági együttműködés folyamatosságát, amelyben a szükségletek kölcsönös kielégítése zajlik. Társadalmi és egyéni szempontból ugyancsak irányadó: megélhetőségünk, boldogulásunk egyik, ha nem a legfontosabb forrása. Ezért nyilvánvaló, valamilyen viszonyt mindnyájan kialakítunk a munkához.
https://nepszava.hu/3190204_munka-filozofia-tarsadalom-emberiseg-fejlodes
Titkos ávós garázs és teherautó-szerviz az Árpád-hídban
Ki gondolná, mit rejthet egy híd szerkezete, azé, amelyen naponta ezernél is több autó robog át. Persze ha egy híd mesélni tudna, olyan
történetek kerülnének elő, amelyeket nem mindenki hallgatna szívesen.
Ez a mostani azonban nem titok, bár voltak idők, amikor csak a kiváltságosok beszélhettek róla. Lám, így változik meg minden, idővel a legnagyobb titkokról is lehull a lepel. Vagy a vakolat.
https://index.hu/kultur/jardasziget/2023/04/11/titkos-avo-garazs-teherauto-szerviz-arpad-hid-margitsziget/
AZOK A FEHÉR DOLGOK AZ EPEREN NEM IS MAGOK
Az eper tele van meglepetésekkel, egyrészt nem is piros bogyós gyümölcs, mint azt sokan hiszik, és még a fehér pöttyök sem magok rajta, hiába hisszük ezt. A földi eper, vagyis a termesztett szamóca egyike a legrégebbi gyümölcsfajtánknak. Bár az is igaz, hogy nem gyümölcs, mert rendszertanilag a málnával együtt a rózsafélék családjába tartozik, de azt sem mondhatjuk rá, hogy zöldség. Ha áltermésnek nevezzük, akkor járunk a legközelebb az igazsághoz.
Miféle növény a földi eper, és mi tarkítja a felszínét?
https://divany.hu/lajfhekk/eper-mag/?utm_source=kultur.hu&utm_medium=kultur_ajanlowidget
Szellemhajó, járványos merevség, és egy hiányzó nyelv: a történelem legnagyobb rejtélyei 1.
Készülj fel egy kis borzongásra! Élvezetes, izgalmas, de közben kifejezetten borzongató is évtizedek, akár évszázadok óta megoldatlan rejtélyekről olvasni. Márpedig jócskán akad olyan megtörtént és igen bizarr esemény, aminek valódi okát csak találgatni lehet. Kétrészes sorozatunk első részében ilyen rejtélyeket hozunk.
https://www.noklapja.hu/aktualis/2023/04/08/tortenelem-legnagyobb-rejtelyek-1-resz/
Így ünnepelte magát ötven éve az akkor százéves Budapest
Centenáriumi lakótelep, Centenáriumi sétány, Centenáriumi Sakkverseny, Centenáriumi park és persze centenáriumi emlékművek. Budapest éppen ötven éve ünnepelte a századik születésnapját, a jeles alkalomra pedig természetesen nagy erőkkel készült a főváros, sőt, az egész ország. A megszokott megemlékezési formák mellett olyanok is előfordultak, amelyek mai szemmel szokatlannak tűnhetnek: például a magyar megyék és városok ajándékokkal kedveskedtek az ünnepeltnek.
https://24.hu/belfold/2023/04/15/igy-unnepelte-magat-otven-eve-az-akkor-szazeves-budapest/