Mesemúzeummá degradálástól tartanak a Nemzeti Múzeumban L. Simon László beiktatása után
A múzeumnak tudományosan cáfolt legendákat is be kell mutatnia, ha a nemzeti identitást ezek építik – mondta beiktatási beszédében L. Simon László
fideszes országgyűlési képviselő és kultúrpolitikus, a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója. Az augusztus elsejével kinevezett L. Simon azután mondta el
múzeumvezetői ars poeticáját a hét elején, hogy Kásler Miklós minisztertől egy pirogránit Aba Sámuelt kapott ajándékba. Munkatársai attól tartanak, hogy a
Nemzeti Múzeum ezzel tudományos intézmény helyett a mesemúzeum irányába mozdul el.
Forrás: Telex
Ellenállódivat a Kádár-korban: kádban koptatott farmer, tarisznya, Alföldi papucs
A divat akkor is a kedvenc beszédtémáink közé tartozott, amikor a merész álmokhoz – a nyugati vagy a mai viszonyokhoz képest – meglehetősen szerény
lehetőségek társultak. De annak ellenére, vagy épp azért, mert alig lehetett valamit kapni, a hiánygazdaság éveiben készült fotók szereplői nem egyszer meglepnek bennünket stílusos és sajátos öltözékeikkel.
Ellenállódivat a Kádár-korban: kádban koptatott farmer, tarisznya, Alföldi papucs | 24.hu
Titkos rejtjel siratja a magyargyűlölő herceg halálát egy budavári ház falán
Egy XVIII. századi karrierépítés története az akkori közösségi média segítségével.
https://index.hu/kultur/jardasziget/2021/08/30/titkos-rejtjel-siratja-a-magyargyulolo-herceg-halalat-egy-budavari-haz-falan/
Már ezer éve is járt pápa Magyarországon
A XX. század derekáig nyomós ok kellett, hogy a Szentatya elhagyja Rómát, a mai értelemben vett pápai utazások VI. Pállal kezdődtek. Magyarországon először 1052-ben járt egyházfő, aki békét közvetített a császárral
https://24.hu/tudomany/2021/08/29/papa-papalatogatas-magyarorszag-utazas/
Tényleg hajszálon múlt, hogy legyen magyar pápa? Bakócz Tamásnak az egyházi pálya jelentette a jobbágyi sorból való kitörést, tehetségének köszönhetően itthon a csúcsra jutott.
Karrierje Mátyás király személyes szolgálatával kezdődött, majd nemzetközi porondon bizonyított, és valóban az esélyesebbek közé tartozott az 1513-as pápaválasztáson. Az viszont túlzás, hogy győzelme csupán egy hajszálon múlt.
https://24.hu/tudomany/2021/09/01/magyar-papa-bakocz-tamas-papalatogatas/
Varjút a gulyáságyuba? Így főztek felmenőink a szabad ég alatt
Hétvégi telkeken és kempingekben, vállalati üdülőkben és német turistákra szakosodott, cigányzenés csárdákban egyaránt óriási népszerűsége volt. A huszadik század második felében reneszánszát élte a szabadtéri sütés-főzés. Nem épültek úgy kertvárosi társasházak, hogy az udvarukra be ne terveztek volna egy tűzrakó helyet. A régi pásztorok és halászok fortélyai
beszivárogtak a városi emberek életébe. Igaz, jócskán átalakultak, mire odaértek.
A törökök szerencsenapja, augusztus 29. – 1. rész
500 évvel ezelőtt, 1521-ben esett el Nándorfehérvár. Augusztus 29-ét nemcsak a későbbi történelmi emlékezet, hanem már a 16. század közepén maga I. Szülejmán szultán is a saját,a korabeli keresztények pedig a törökök szerencsenapjának tartották. A Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom közötti konfliktusokban ezen a napon rendre az oszmánok könyvelhettek el maguknak
katonailag hosszú távú stratégiai sikert, ami értelemszerűen a magyar fél számára mindig súlyos kudarcot jelentett. Sorozatunk első részében a Magyarország kulcsának tekintett végvár, Nándorfehérvár 1521-es elvesztését mutatjuk be.
https://nemzetikonyvtar.blog.hu/
A törökök szerencsenapja augusztus 29. – 2. rész
A mohácsi csata 495. évfordulója
Sorozatunk előző részében Nándorfehérvár 1521-es elestét tárgyaltuk. A második részben a magyar történelem egyik leghíresebb ütközetét,
a mohácsi csatát mutatjuk be. Az 1526. augusztus 29-én lezajlott ütközetben nem csupán a korabeli középhatalom, a középkori Magyar Királyság
bukott el, hanem az ifjú II. Lajos király halálával az ország király nélkül maradt. Ez a tragédia vezetett a kettős királyválasztáshoz, amely
polgárháborúba taszította az országot, ez pedig lehetőséget biztosított az Oszmán Birodalom számára, hogy rendszeresen beavatkozzon a magyarországi eseményekbe.
https://nemzetikonyvtar.blog.hu/
A törökök szerencsenapja augusztus 29. – 3. rész
480 évvel ezelőtt, 1541-ben szállták meg a törökök Budát Sorozatunk harmadik részben Buda 1541-es törökök általi elfoglalását mutatjuk be, amely Nándorfehérvár bevételéhez és amohácsi csatához hasonlóan döntő hatással volt Magyarország sorsának alakulására. A főváros az Oszmán Birodalomhoz csatolásafontos lépése volt annak a folyamatnak, amely a Magyar Királyság három részre szakadását eredményezte.
https://nemzetikonyvtar.blog.hu/
Miért élnek olyan sokáig a teknősök?
Korábban már írt róla az Index, hogy lenyűgöző hosszú távú memóriája van az óriásteknősöknek. Szükségük is van rá, hogy emlékezzenek a dolgaikra, hiszen ezek az állatok rendkívül sokáig képesek élni, nemrég például 160 éves korában pusztult el egy klagenfurti állatkertben élő példány.
Index - Tudomány - Miért élnek olyan sokáig a teknősök?
