Mi lenne, ha megpróbálnánk nem utálni a szocializmus vasbeton monstrumjait?
Itt maradt nekünk a múltból egy rakás ikonikus, de nem egyszer zsigeri ellenszenvet kiváltó épület. Mint a Magyar Szocialista Munkáspárt egykori pártháza a
XIII. kerületben vagy a sötétséget fekete lyukként magába nyelő, évek óta ürességtől kongó Domus Áruház. Ezeket az épületeket azonban meg lehet kedvelni,
ha ismerjük a történetüket és új életet lehelünk beléjük. Erről szól az idei Velencei Építészeti Biennálén bemutatkozó magyar projekt.
Forrás: HVG
Angol lett a milliárdokért újjáépített budavári Főőrség épülete
Május 14-e óta újra eredeti pompájában látható a budavári Főőrségi-laktanya. A Hauszmann Alajos tervezte kaszárnyáját eredetileg 1903-ban adták át,
amely a várpalota őrzését, biztonságát és díszszolgálatát ellátó testőrség pihenőhelyeként használtak. Annak ellenére, hogy Budapest ostromakor az
épület „csak" 30 százalékos háborús kárt szenvedett, a Felső-laktanyának is hívott épületet ideológiai okokból 1971-ben porig rombolták.
https://index.hu/kultur/2021/05/25/mar-angol-lett-a-milliardokert-ujjaepitett-budavari-foorseg-epulete/
Mirelit, menza, közért – így nézett ki a konzervszocializmus
A huszadik század második felében az egész világon megváltozott a táplálkozás: újfajta félkész és konyhakész, fagyasztott és tartósított élelmiszerek
jelentek meg, amelyek teljesen átalakították az életünket. Az élelmiszeripari forradalom a hétköznapi életünkre is hatással volt: az önkiszolgáló éttermek
mellett megjelentek az önkiszolgáló boltok, sőt a teljesen automata Közértek is. Új háztartási gépek kerültek a lakásokba, miközben a kamra szinte teljesen
eltűnt belőle, a konyha pedig egészen kicsire zsugorodott. Az akkor bevezetett újítások közt van olyan, amelyet ma már annyira megszoktunk, hogy szinte
el sem tudjuk képzelni az életet nélkülük, míg mások teljesen zsákutcának bizonyultak.
https://24.hu/kultura/2021/05/22/mirelit-menza-kozert-igy-nezett-ki-a-konzervszocializmus/
Magyarország segítséget kért, de senki nem mozdult
IV. Béla hiába küldte segélykérő leveleit a tatárok ellen, egyetlen katona vagy fillér sem érkezett. Európa hatalmasságai egymással voltak
elfoglalva, de imádkoztak értünk, a nagy nehezen összeállított keresztes hadakat pedig eltérítették. Batu kánnak eszébe sem volt tárgyalni,
fel sem vetődött benne az „íjfeszítő népek" testvérisége, a Magyar Királyság 1241-ben, majd utána évtizedekig a tatár fenyegetés árnyékában csak magára számíthatott.
https://24.hu/tudomany/2021/05/23/tatarjaras-magyarorszag-segitseg-kozepkor/
Régészek szerint egy szíriai halomsír lehet a világ legrégebbi ismert háborús emlékműve
A szíriai Tel Banat települése mellett található, nagy fehér halomsír néven ismert tömegsír lehet a világ ma ismert legrégebbi háborús
emlékműve – állítják a területet kutató régészek. Az Antiquity szakfolyóiratban megjelent cikkük szerint a leletkörülmények arra utalnak,
az Eufrátesz bal partján fekvő mesterséges dombra eltemetett halottak egy Kr. e. III. évezredben történt háború emlékét őrzik.
https://hang.hu/tudomany/2021/05/28/regeszek-szerint-egy-sziriai-halomsir-lehet-a-vilag-legregebbi-ismert-haborus-emlekmuve/
Keresztes hadjáratok és pénzügyek – A kezdetek (1. rész)
A keresztes hadjáratok világtörténelemre gyakorolt jelentős hatása nem kérdőjelezhető meg. A hadjáratoknak hosszú távú,
sőt máig ható következményei voltak, vannak. Ezek a következmények jelentették egyrészt az Európán belüli politikai viszonyok változását,
másrészt a kelettel, különösen az iszlám hitűekkel való kapcsolatok válságát.
https://ado.hu/ado/keresztes-hadjaratok-es-penzugyek-a-kezdetek-1-resz/
Keresztes hadjáratok és pénzügyek – A hadjáratok (2. rész)
Az első keresztes hadjárat elérte célját, a keresztesek meghódították Jeruzsálemet. A következő évszázadokban még számos keresztes
hadjáratot hirdettek a pápák, de indultak ilyenek pápai meghirdetés nélkül is. A háborúk egyre több kudarcot eredményeztek,
a muszlimok hite és fegyvere is erősebbnek bizonyult a keresztényeknél.
https://ado.hu/ado/keresztes-hadjaratok-es-penzugyek-a-hadjaratok-2-resz/
Keresztes hadjáratok – Pénzügyek (3. rész)
A háborúk sokba kerülnek. Különösen így volt ez a keresztes hadjáratok esetében, mert a hadszíntér több ezer kilométerre
volt a lovagok hazájától. Az utat, a szállítást, az utánpótlás biztosítását is finanszírozni kellett, és erre a zsákmány egyre kevésbé
nyújtott fedezetet. A pápa és a keresztény uralkodók is ennek forrását Európában kellett, hogy megteremtsék. III. Ince pápa feltalálta a jövedelemadózást.
https://ado.hu/ado/keresztes-hadjaratok-penzugyek-3-resz/
Keresztes hadjáratok és pénzügyek – Utóélet (4. rész)
A keresztes hadjáratoknak számos negatív következménye volt, van. A rengeteg áldozat, rombolás értelmetlen volt, az eredeti célokból
semmi nem teljesült. Pozitív hozadéka volt a háborúknak a kulturális és kereskedelmi kapcsolatok fejlődése, fellendülése. A hadjáratok
megítélése sokat változott nyolc évszázad alatt, a lelkes támogatástól hosszú út vezetett a pápai bocsánatkérésig. Nem kétséges, hogy
ezek a háborúk ma is hatással vannak a nyugati és az iszlám világ eseményeire.
https://ado.hu/ado/keresztes-hadjaratok-es-penzugyek-utoelet-4-resz/
A csütörtöki nyomozóklub hozhatja el a krimik reneszánszát
Richard Osman A csütörtöki nyomozóklub című krimije az elmúlt hónapokban letarolta a világ könyveladási listáit, az idősek otthonában
történt gyilkosság után nyomozó matuzsálemek pedig tényleg megérdemlik a figyelmet.
https://168.hu/kultura/a-csutortoki-nyomozoklub-hozhatja-el-a-krimik-reneszanszat-204813