A BÉT Munkavállalói Oldal levele Papp Károly altábornagynak, a Belügyminisztérium belbiztonsági államtitkárának.
BÉT MUNKAVÁLLALÓI OLDAL
PAPP KÁROLY ALTÁBORNAGY ÚR
BELÜGYMINISZTÉRIUM
BELBIZTONSÁGI ÁLLAMTITKÁR
Tisztelt Államtitkár Úr!
A probléma súlyára tekintettel a BÉT Munkavállalói Oldala, segítő támogatásért fordul Önhöz a tárgyban megjelölt, általános, sok munkavállalót (pl. Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatott munkavállaló, közalkalmazott, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerint foglalkoztatott rendvédelmi igazgatási alkalmazott – a továbbiakban egységesen: munkavállalók) érintő, a koronavírus járvánnyal összefüggésben felmerült munkajogi probléma megoldásában.
Tapasztalataink szerint az egyes munkáltatók gyakorlata nem egységes abban, hogy milyen jogcímen vannak távol munkahelyükről azok a munkavállalók, akik a munkavégzésük során kerültek kapcsolatba igazoltan koronavírus fertőzött személlyel, ők maguk azonban igazoltan nem fertőzöttek, tünetmentesek, de a munkáltató 10-14 napig egészségügyi elővigyázatosságból nem engedi őket munkába lépni.
Egyes esetekben a foglalkoztatottak keresőképtelen státuszba kerülnek, ezáltal esetükben alkalmazandók az egészségügyi szabadság/táppénz szabályai. A munkavállalók azonban gyakran szembesülnek azzal, hogy mivel tüneteik nincsenek, a háziorvos nem veszi őket keresőképtelen állományba, ezáltal a távollét a szabadságuk terhére kerül elszámolásra, vagy amennyiben nincs kiadható szabadság és a munkaidő-beosztás – a munkavállaló számára gyakran kedvezőtlen – módosítására sincs lehetőség, fizetés/illetmény nélküli szabadság kiadására kerül sor.
Szeretnénk hivatkozni a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény [Ebtv.] 44. § g) pontjában foglaltakra, miszerint keresőképtelen többek között, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.
Az általunk jelzett esetekben a hatósági elkülönítés nem áll fenn, mert a munkáltatók a fertőzés gyanújával érintett munkavállalókat illetően többnyire nem veszik fel a kapcsolatot a hatósággal, és ebből következően nem kerül alkalmazásra a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése: „Ha a keresőképtelenség közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, illetőleg közegészségügyi okból történt foglalkozástól eltiltás vagy járványügyi zárlat miatt áll fenn, az intézkedéseket elrendelő tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki a biztosítottat nyilvántartásba veszi, és keresőképtelenségét igazolja.”
Ettől függetlenül azonban a munkáltató közegészségügyi okból tiltja el az érintett munkavállalókat a munkavégzéstől, amelyre tekintettel álláspontunk szerint a sajnos egyre gyakrabban előforduló esetekben az érintett munkavállalók jogosultak lennének arra, hogy keresőképtelen állományba kerüljenek, és ne a szabadságuk vagy pihenőidejük terhére mentesüljenek a munkavégzési kötelezettségük alól. Nem beszélve a fizetés/illetmény nélküli szabadság kiadásáról, amely esetben a munkavállaló önhibáján kívül marad ellátás nélkül a munkavégzésből kieső időtartam alatt. Figyelemmel arra, hogy a munkából való távolmaradás oka nem a munkavállalónak felróhatóan következett be, hiszen az érintettek a munkavégzésük során kerültek kapcsolatba fertőzött személlyel, álláspontunk szerint az érintett munkavállalók vonatkozásában az lenne méltányos, ha a foglalkoztatási jogviszonyuk jellegétől függetlenül a munkavégzéstől való kényszerű távolmaradásuk idejére egységesen 100%-os mértékű táppénzre lennének jogosultak.
Az alábbi, szükség szerint jogalkotói eljárást igénylő javaslatok véleményünk szerint lehetséges megoldást jelenthetnének a probléma kapcsán:
A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelettel elrendelt veszélyhelyzet időtartama alatt átmenetileg, figyelemmel a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény rendelkezéseire is, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény 52. § (3) bekezdésében definiált foglalkozási megbetegedés esetkörének kiterjesztése azokra a munkavállalókra, akik a munkavégzésük során kerültek kapcsolatba igazoltan koronavírus fertőzött személlyel, ők maguk azonban igazoltan nem fertőzöttek, tünetmentesek, de a munkáltató 10-14 napig egészségügyi elővigyázatosságból nem engedi őket munkába lépni.
A fenti javaslat elfogadása esetén az érintett munkavállalók kapcsán alkalmazható lenne az Ebtv. 51. § (2) és 55. § (9) bekezdése, melyből következően az érintettek 100 %-os mértékű baleseti táppénzre lennének jogosultak a munkavégzésből való kényszerű kimaradásuk időtartama alatt.
Vagy:
A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelettel elrendelt veszélyhelyzet időtartama alatt átmenetileg, figyelemmel a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény rendelkezéseire is, a 1997. évi LXXXIII. törvény [Ebtv.] 44. § g) pontjának alkalmazása azokra a munkavállalókra, akik a munkavégzésük során kerültek kapcsolatba igazoltan koronavírus fertőzött személlyel, ők maguk azonban igazoltan nem fertőzöttek, tünetmentesek, de a munkáltató 10-14 napig egészségügyi elővigyázatosságból nem engedi őket munkába lépni.
Javaslatunk szerint a keresőképtelen állományba vételhez a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően legyen elegendő a munkáltató által kiadott igazolás, mely szerint a munkavállaló foglalkoztatására az igazolásban meghatározott ideig közegészségügyi okból nem kerül sor. Erre a célra javasoljuk egy egységesen alkalmazandó nyomtatvány kiadását, a kijárási tilalom alatti munkavégzésről szóló igazoláshoz hasonlóan.
A táppénz összege az Ebtv. 48. § (7) bekezdésének veszélyhelyzetben alkalmazandó átmeneti kiegészítésével a hivatkozott esetben a táppénz alapjának 100%-a.
A fentiekre tekintettel kezdeményezni szeretnénk, hogy a Tisztelt Államtitkár Úr szíveskedjen eljárni olyan, a munkáltatók és a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvosok által a jelenlegi veszélyhelyzetben egységesen követendő eljárás kialakítása érdekében, amely alapján azokban az esetekben, amikor egy tünetmentes munkavállalóval kapcsolatban vélelmezhető, hogy a munkavégzése során megfertőződött koronavírussal, a fertőzés gyanúja kivizsgálásának időtartama alatt, illetve azokban az esetekben, amikor a munkavállaló foglalkoztatása a fertőzés gyanújának kivizsgálása nélkül, kizárólag a munkáltató utasítása folytán kerül felfüggesztésre egészségügyi elővigyázatosságból a munkáltató által megjelölt határozott időtartamra, a munkavállaló önmagában egy munkáltatói igazolással is jogosult legyen a keresőképtelen állományba vételre, és 100%-os mértékű táppénzre (baleseti táppénzre).
Tisztelt Államtitkár Úr!
Szeretnénk felhívni a figyelmet még egy, sok munkavállalót érintő problémára, mely főleg a Katasztrófavédelem területén érinti negatívan a kollégákat. Kinevezett tiszteknek nem ismerik el a felsőfokú szakképzettségüket és elküldik őket tiszti átképzőre, arra hivatkozva, hogy a 9/2015. BM. rendelet 3-as mellékletéből kimaradt a korábban elismert képesítés.
Véleményünk szerint a jogszabály 3 paragrafusa alapján az 1-es mellékletben benne van a képesítés elfogadásának lehetősége, ezért kérjük az érintett állomány felsőfokú szakképzettségének elismerését.
A BÉT Munkavállaló Oldal örül az 1861/2020.(XI.28.) Kormányrendeletnek, mely alapján a tárca több milliárd forintot kapott személyi juttatásokra. A munkavállalók megnyugtatása érdekében kérdezzük, hogy a keret elköltésére milyen elképzelése van a minisztérium vezetésének.
Tájékoztatom, hogy az Önnek írt levelemet a szakszervezetek felteszik a honlapjukra.
Válaszára és segítő közbenjárásában bízva,
Budapest, 2020. december 01.
Tisztelettel:
Powell Pál s. k.
BÉT Munkavállalói Oldal Elnöke
