1. Szívizomgyulladás, vérrögképződés, vesekárosodás - Így hat a második Covid-fertőzés
Egy új amerikai vizsgálat szerint a gyerekeknél kétszer akkora a hosszú Covid kockázata a második fertőzés után, mint az elsőt követően. A leggyakoribb szövődmények közé tartozik a szívizomgyulladás, a vérrögképződés és a
krónikus fáradtság, írja az IFL Science. Egy nagyszabású amerikai kutatás szerint a gyerekeknél és serdülőknél kétszer akkora a hosszú Covid kialakulásának kockázata a második fertőzés után, mint az elsőt követően.Ez cáfolja azt a korábbi feltételezést, hogy a második fertőzés enyhébb lefolyású, és rámutat, hogya Covid a gyerekeknél sem mindig enyhe betegség.465 ezer kórlapot elemeztek, végül 123 644 gyermek tartozott az első fertőzéses, 40 200 pedig a második fertőzéses csoportba. Az átlagéletkor 8 év volt.A vizsgálat szerint a második fertőzés után nemcsak általánosan nőtt a hosszú Covid diagnózis kockázata, hanem több szövődmény is gyakoribbá válta szívizomgyulladás (háromszoros kockázat), a vérrögképződés (kétszeres kockázat), a vesekárosodás, ritmuszavar, krónikus fáradtság, mentális problémák, bőrbetegségek és kognitív zavarok.A szerzők hangsúlyozták: a reinfekció minden esetben növeli a hosszú Covid veszélyét, és a kockázat akár összeadódhat minden újabb fertőzéssel. Bár korábbi felnőttkutatások vegyes képet mutattak, a vakcinák szerepe egyértelmű: a kevesebb fertőzés kevesebb hosszú COVID-ot is jelenthet. A CDC oltási ajánlásai ennek fényében változtak: a 6 hónapos–17 éves gyerekeknél a szülőknek érdemes orvossal egyeztetni a vakcináció előnyeiről.
Forrás: Portfolio
2. Éppen azok a gyerekek ragadnak bent a rendszerben, akik másnak nem kellenek
„Az egyedülállók örökbefogadásának szigorításával a nehéz sorsú gyerekekkel tettek rosszat, mert őket más nem fogja örökbe fogadni” – mondta Kata, aki egyike volt azoknak, akik utoljára fogadhattak örökbe egyedülállóként, mielőtt szigorították a törvényt. Az egyedülállók örökbefogadását Magyarországon 2020-ban szigorították. 2021 márciusától a jogi szabályozás szerint csak különös méltánylást érdemlő esetben, a családokért felelős miniszter engedélyével és egyedi eljárás keretében fogadhatnak örökbe egyedülállók. A 2020-as törvénymódosítás részeként csak azután kerülhetnek szóba, hogy házaspárok nem jelentkeztek egy gyerekért.Kata példáján keresztül járjuk körbe, hogyan nehezedett meg az egyedülállók örökbefogadása az elmúlt években, milyen társadalmi hatása volt a módosításnak, és miért nem azok jártak rosszul, akik eredetileg a szigorítás célpontjai voltak. Kata tudta, hogy egyedülállóként csak egy idősebb cigány gyereket kaphat „Az egyedülállók örökbefogadásának szigorításával a nehéz sorsú gyerekekkel tettek rosszat, mert őket más nem fogja örökbe fogadni” – mondta Kata, aki egyike volt azoknak, akik utoljára fogadhattak örökbe egyedülállóként, mielőtt szigorították a törvényt. Az egyedülállók örökbefogadását Magyarországon 2020-ban szigorították. 2021 márciusától a jogi szabályozás szerint csak
különös méltánylást érdemlő esetben, a családokért felelős miniszter engedélyével és egyedi eljárás keretében fogadhatnak örökbe egyedülállók. A 2020-as törvénymódosítás részeként csak azután kerülhetnek szóba, hogy házaspárok nem jelentkeztek egy gyerekért. Kata tudta, hogy egyedülállóként csak egy idősebb cigány gyereket kaphatKata 2020 márciusában jelentkezett be a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálathoz (Tegyesz), ekkor döntötte el, hogy örökbe szeretne fogadni. Az odáig vezető útja nem volt annyira egyszerű, egyből jött a Covid, így tolódott a folyamat. Amikor nyáron elkezdték kinyitni a helyeket,
Kata saját elmondása szerint „vakon és süketen ment előre, mint egy pitbull, annyira akarta ezt”. Azért is akart sietni, mert az ügyintézője megsúgta neki, hogy készülőben van egy törvénymódosítás, amit bár azzal reklámoznak, hogy majd megkönnyíti az örökbefogadást, a szakma szerint a valós cél az egyedülállók örökbefogadásának megnehezítése. Ezért Katának azt tanácsolták, minél előbb szerezze meg a határozatát.Végül 2020 novemberében meg is kapta az engedélyt egy 2 és fél – 6 és fél év közötti gyerek örökbefogadására, nemi és származási kikötés nélkül.
https://telex.hu/belfold/2025/
Győr egyszerre ipari motor és kulturális központ, a múlt és a jövő találkozási pontja. Most miniszteri biztosként Fekete Dávid feladata, hogy összekösse a kormányt, az önkormányzatot, a gazdasági szereplőket és a helyi közösségeket – miközben a politikai viták gyakran árnyékot vetnek a város mindennapjaira. A következő években vasútállomás, színház, utak és egyetem újulhat meg, de a tét nagyobb: sikerül-e Győrt egyszerre élhető otthonná és erős gazdasági központtá formálni? Győrben új fejezet kezdődik. A város a nyugat-dunántúli régió központja. „A folyók városa” – hiszen a Mosoni-Duna mellett, a Rába és a Rábca torkolatánál épült. Szeptember elején a kormány Fekete Dávidot nevezte ki miniszteri biztosnak, hogy a térség jövőjét formálja. Nem idegen számára a szerep: korábban alpolgármesterként dolgozott a városért, most szélesebb térben, nagyobb felelősséggel kell hidat vernie a kormány és az önkormányzat között Fekete Dávid szerint azonban nem engedhető meg, hogy ennek a győriek vagy a környékbeli települések lakói lássák kárát. „Győr fejlődése nem pusztán helyi ügy” – hangsúlyozta. – „A magyar ipar, a gazdaság és a kultúra egyik motorjáról beszélünk. Amit itt építünk, annak az egész ország jövőjére kihatása van.”
https://index.hu/belfold/2025/
