
1.Nem sok jót jelent a termelői árak változása, Magyarországon borítékolhatóan drágulni fognak az élelmiszerek
A beszerzési árak emelkedése nagy valószínűséggel gyorsan megjelenik a bolti árakban is. Nem sok jót nem jelez előre a termelői árak változása az élelmiszeriparban, pontosabban arra utal, hogy nem áll meg a fogyasztói árak emelkedése. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn publikált adatai szerint az ipari belföldi értékesítési árak mindössze 1,6 százalékkal emelkedtek júliusban, az egy évvel korábbi szinthez mérten. Ez jó hír az infláció, vagyis a fogyasztói árak változása szempontjából – hisz ha nem emelkednek a termelői árak, akkor a bolti árnyomás is csökkenhet. Sajnos egy komoly kivétel van, mégpedig az élelmiszeripari árak, amelynek belföldi értékesítési árai júliusban 6,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ez viszont arra utal, hogy a boltokban folytatódhat az élelmiszerek drágulása, hisz ami a gyárakból közel hét százalékkal drágábban kerül ki a késztermékként, annak a bolti ára is emelkedik.
Forrás: Népszava
2.Mi történik a nyugdíjjal halál esetén? Változtak a szabályok, a hozzátartozóknak erről tudniuk kell Egy közeli hozzátartozó elvesztése nem csak a gyászról szól. A család kötelessége, hogy méltóképpen búcsúztassák el az elhunytat, de emellett arra is figyelniük kell, milyen bejelentési kötelezettséggel tartoznak a hivataloknak. A nyugdíj lemondása haláleset miatt ma már nem jár ilyen kötelezettséggel – legalábbis az esetek többségében. Mutatjuk a kivételt és a szabályokat.Különbséget kell tennünk aközött, hogy az illető Magyarországon vagy külföldön
halt-e meg. 2014. július 1-jétől a magyarországi haláleseteket az anyakönyvi hivatal automatikusan jelenti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak (NYUFIG), ami azt jelenti, hogy a családnak nem kell külön bejelentést tennie. A nyugdíj megszüntetésének folyamata automatikusan elindul, pusztán akkor van teendő, ha az elhunyt nem tudta átvenni az utolsó havi nyugdíját. https://legfrisebbhirek.com/
https://www.penzcentrum.hu/
4.Kellemetlen meglepetés érkezett a turizmus főszezonjáról
Idén júliusban csökkent a hazai turzimus forgalma. A visszaesés a belföldi idegenforgalmat érintette, eközben a külföldiek által Magyarországon eltöltött vendégjészakák száma kissé növekedni tudott a tavalyihoz képest. Az adat kellemetlen meglepetést jelent abból a szempontból, hogy az első fél év (tehát még a főszezonon kívüli időszak) jó forgalmi adatokat hozott.
5.Térgondnoki szolgálat indul Budapesten A Budapesti Közművek első körben hat kiemelt forgalmú fővárosi téren – Blaha Lujza tér, Deák Ferenc tér, Etele tér, KÖKI, Örs vezér tere, Széll Kálmán tér – indítja el a térgondnoki szolgálatot heteken belül, írja a Facebookon Karácsony Gergely. Az álláshelyeket erőforrás- átcsoportosítással hozzák létre, a térgondnokok két műszakban, hajnaltól késő estig vigyáznak majd a kijelölt közterek tisztaságára.
6.Pedagógushiány és túlterheltség mellett sem változtat a kormány az oktatásban
A Belügyminisztérium szerint nincs napirenden változtatás sem a Nemzeti alaptanterv (NAT), sem a kompetenciamérés rendszerében. A Pedagógusok Szakszervezete felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabályok alapján ötévente szükséges a NAT felülvizsgálata, így a 2020-ban bevezetett alaptantervet idén újra kellene értékelni. Totyik Tamás, a PSZ elnöke szerint a diákok leterheltsége indokolná a módosításokat, hiszen Magyarországon uniós szinten is kiemelkedően magas az óraszám. A minisztérium azonban úgy látja, nincs erre kötelező előírás, és nem válaszolt arra sem, kik végzik a felülvizsgálatot, illetve mikor lesznek nyilvánosak az eredmények.
A kompetenciamérés esetében a tárca azt közölte, hogy az osztályozás kötelező bevezetéséről nem született döntés. Bár korábban felmerült, hogy a mérés eredményeit érdemjeggyé alakítsák, amely a középiskolai felvételibe is beleszámítana, ezt a tervet a szülők többsége elutasította. Idén sem lesz kötelező a jegyek kiosztása, de az iskolák saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy osztályzatokat adnak a kompetenciamérés alapján.Közben a 2025/2026-os tanév ismét jelentős tanárhiánnyal indult, a PSZ szerint legalább 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből. A felmerülő problémák ellenére a Belügyminisztérium továbbra sem tervez változtatásokat sem a tantervben, sem a mérési rendszerben. A Belügyminisztérium szerint nincs napirenden változtatás sem a Nemzeti alaptanterv (NAT), sem a kompetenciamérés rendszerében. A Pedagógusok Szakszervezete felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabályok alapján ötévente szükséges a NAT felülvizsgálata, így a 2020-ban bevezetett
alaptantervet idén újra kellene értékelni. Totyik Tamás, a PSZ elnöke szerint a diákok leterheltsége indokolná a módosításokat, hiszen Magyarországon uniós szinten is kiemelkedően magas az óraszám.
A minisztérium azonban úgy látja, nincs erre kötelező előírás, és nem válaszolt arra sem, kik végzik a felülvizsgálatot, illetve mikor lesznek nyilvánosak az eredmények.
https://www.portfolio.hu/










