A megyék ajándéknak szánták, most ott rohad a Népligetben
Budapest idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Nem ez a legjobb időszak az önfeledt bulizásra, a főváros éppen túlélőprogramot hirdetett, hogy nyárra ne váljon fizetésképtelenné.Az őszre tervezett ünneplés – 1873. november 17-én egyesítették Pestet, Budát és Óbudát – meglehetősen szerény keretek között zajlik majd. Az ünnepségsorozat oldalán főleg nem sok pénzbe kerülő kulturális programok szerepelnek, egyetlen maradandónak szántat találtunk: Budapest lugasai és kertjei adták az ötletet, hogy a Gellért-hegyi Jubileumi Parkban 3154 rózsatövet ültessenek, ami a vidéki városokat szimbolizálja.
Forrás: 444.hu
Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után
A második világháborút követő évtizedekben gyökeresen megváltozott az utcák képe Budapesten. Nem csak az ostrom pusztításai és az
azt követő helyreállítások miatt. Nem is csak a szovjet megszállás és a néhány év alatt megszilárdult kommunista diktatúra miatt.
Persze ezek is alaposan rajta hagyták nyomukat a településképen, mint ahogy a technika fejlődése és a város rohamos növekedése is.
Számos egyértelmű változásról esett már szó korábban a Heti Fortepanban, elég csak az alul- és felüljárók elterjedésére, a vörös csillagok
megjelenésére vagy épp a Budapestbe olvadt falvak eltűnésére gondolni. Ugyanakkor a Fővárosi Tanács VB Városrendezési és
Építészeti Osztályának fényképeit böngészve – melyek Budapest Főváros Levéltárának jóvoltából kerültek a Fortepan gyűjteményébe –,
nem csak ezekre találunk példákat. Ezek a fényképek szenvtelenül dokumentálják az utcaképeket egy-egy városrendezési beavatkozás előtt
vagy után, melyekből pontosan kirajzolódik, hogyan és mennyit változott a budapesti utcakép az ötvenes, a hatvanas és a hetvenes években.
Az alábbiakban ezekből válogattunk néhány szemléletes példát a város átalakulására, kiegészítve néhány más forrásból származó fényképpel.
https://24.hu/kultura/2023/05/14/heti-fortepan-tuzfalak-grundok-varosa-budapest-varoskep/
Így győzte le a pápa a császárt
A Canossához vezető út, az egyház és állam közötti, XI. századi nagy összeütközés hozzájárult mai világunk kialakulásához.
A BBC History májusi számában ezt követi nyomon, a cikkből egy hosszabb részletet közlünk.
https://24.hu/tudomany/2023/05/13/papa-csaszar-canossa-jaras-kozepkor-tortenelem/
Minden idők egyik legnagyobb dinoszauruszát fedezték fel
Sosem látott dinoszaurusz maradványaira bukkantak Patagóniában, Argentínában, az újonnan felfedezett faj a valaha talált
legnagyobb őshüllők egyike – írja az MTI a Reuters cikke alapján. A leletet 2018-ban fedezték fel a tudósok, de csak
most csütörtökön mutatták be a nyilvánosságnak.A beszámolók szerint a dinoszaurusz csontjai olyan hatalmasak voltak, hogy az őket szállító furgon felbillent.
https://24.hu/tudomany/2023/05/19/uj-dinoszauruszfaj-legnagyobb-dino-oshullok-oslenyek-felfedezes/
Ilyen volt a világ első Szűzhártya-temploma
James Graham egy nyerges fiaként 1745-ben született Skócia fővárosában, Edinburgh-ban. Mivel a Grassmarket negyedből
származó fiú mindenáron doktor akart lenni, beiratkozott a helyi egyetem orvosi karára, ám az intézményt pár év múlva otthagyta,
hogy saját patikát alapíthasson Doncasterben. Bár diplomája nem volt, mindenkinek azt híresztelte, hogy híres orvos.
Ennek a lódításnak köszönhetően lett a felesége a vagyonos családból származó Mary Pickering, aki három gyermekkel ajándékozta meg.
https://index.hu/kultur/jardasziget/2023/05/20/szuzhartya-templom-london-szentely-egi-agy-egeszseg-james-graham-szexologus/
Ő volt az a díva, aki divatba hozta a magyarságot
Zichy Antónia, a „legbőszebb” honleány külön intézmény, sztár, divatikon volt a reformkori Magyarországon. Komoly szerepe lehetett abban,
hogy férje, Batthyány Lajos a politika és a nemzeti ügy felé fordult, és még a hűtlenségét is megbocsátotta.
Batthyány kivégzése után többé nem ment férjhez, a nemzet özvegyeként haláláig gyászruhát viselt.
https://24.hu/tudomany/2023/05/20/batthyany-lajos-zichy-antonia-szerelem-hazassag-politika-reformkor-tortenelem/
Na, jól festünk? – így kentük, mázoltuk, ragasztottuk a falat száz éven át
Mielőtt belefognánk a tavaszi-nyári felújításba, nézzünk néhány fényképet és tematikus írást az elmúlt száz évből. A cikkek segítenek,
hogy „a lakásunk építészeti és berendezési stílusához alkalmazkodó falfestést válasszunk”, vagy megtaláljuk a megfelelő reprodukciót
a gyerekszoba falára. Megtudhatjuk, hogyan festhetjük le gyorsan és szépen a kerítést, és hogy a munkákat bizony fél évszázaddal ezelőtt is jó előre meg kellett rendelni.
https://24.hu/belfold/2023/05/20/na-jol-festunk-igy-kentuk-mazoltuk-ragasztottuk-a-falat-szaz-even-at/
Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után
A második világháborút követő évtizedekben gyökeresen megváltozott az utcák képe Budapesten. Nem csak az ostrom pusztításai
és az azt követő helyreállítások miatt. Nem is csak a szovjet megszállás és a néhány év alatt megszilárdult kommunista diktatúra miatt.
Persze ezek is alaposan rajta hagyták nyomukat a településképen, mint ahogy a technika fejlődése és a város rohamos növekedése is.
Számos egyértelmű változásról esett már szó korábban a Heti Fortepanban, Ezek a fényképek szenvtelenül dokumentálják az
utcaképeket egy-egy városrendezési beavatkozás előtt vagy után, melyekből pontosan kirajzolódik, hogyan és mennyit változott a
budapesti utcakép az ötvenes, a hatvanas és a hetvenes években. Az alábbiakban ezekből válogattunk
néhány szemléletes példát a város átalakulására, kiegészítve néhány más forrásból származó fényképpel.
https://24.hu/kultura/2023/05/14/heti-fortepan-tuzfalak-grundok-varosa-budapest-varoskep/