Elő a nyári bugyikkal! Így nyaraltak nagyanyáink, dédanyáink anno Dunafürdőktől a Balatonig – régen is strandoltak, csak nagyon máshogy.
A nyár nagyanyáink, sőt szépanyáink idején ugyanúgy megdobogtatta a szíveket és ugyanúgy perzselt, mint napjainkban, sőt, akármilyen hihetetlen, de az 1930-as években már jobb módú nagyijaink szekrényeiből is előkerültek azok a bizonyos nyári bugyik, meg a beretvák. Hiszen még 1930-ban is keveseknek adatott meg a lehetőség arra, hogy nyári bugyit húzzanak és csobbanjanak egyet. A nyaralás divatja egészen 1950-es évekig ismeretlen volt a szegényebb társadalmi rétegek előtt, legfeljebb a cselédlányok részesedtek belőle egy csipetnyit, ha az úri család, akinél szolgáltak, magukkal vitte őket vidéki birtokára.
Forrás: Nők Lapja
Repülni hív a magas ég – kis magyar repüléstörténet képekben
Az utóbbi egy-két évtizedben a repülés az olcsó jegyeknek köszönhetően valóban sokaknak vált elérhetővé, de lehet, hogy hamarosan újra aktuális lesz emlékezni a rendszerváltás előtti időszakra, amikor a többségnek inkább csak a gépek bámulása, a prospektusok lapozgatása és a légi bemutatók utáni nyakzsibbadás jutott a felhők feletti világból. Kerozinzabáló szörnyek, belföldi járateltérítések és belügyes ügyletek a magyar polgári repülés történetéből a Fortepan képein keresztül.
https://24.hu/belfold/2022/08/20/repulni-hiv-a-magas-eg-repulestortenet-fotok-magyarorszag-heti-fortepan/
Száz év huzavona után ezen a napon indult a Lánchíd története
1842. augusztus 24-én került sor az ország előkelőségei jelenlétében a Lánchíd pesti pillérének alapkőletételére. A 380 méter hosszú építmény Magyarország első jelentős állandó folyami hídja volt, amit a pest-budai polgárok 1849 novemberétől használhattak.
https://index.hu/belfold/2022/08/24/kviz-lanchid-alapkoletetel/
Feketevágástól a letaglózásig – malac- és marhaportrék az elmúlt száz évből
Szótári értelemben véve a hungarikumként eredetvédett szürkemarha, valamint a mangalica egyáltalán nem volt őshonos Pannóniában. Bár tény, hogy Magyarországon tenyésztették ki, a göndör szőrű, jogilag őshonosnak számító sertés egészen a 19. századig még csak nem is létezett, és genetikailag őshonos fajtákat szorított ki az ágazatból. Varázslatos képeken a 20. századi, hazai szarvasmarha- és sertéstenyésztés ikonikus pillanatai.
https://24.hu/belfold/2022/08/27/ridegtartas-sertes-szurkemarha-magyar-tarka-allattenyesztes-heti-fortepan/
Magukat fertőzték a középkori szerzetesek
Egy új tanulmány alapján a középkori szerzetesek körében meglehetősen gyakoriak voltak a paraziták – számol be a BBC. Ez meglepő, hiszen a közösségek számára adott volt a kézmosás lehetősége és a latrinákhoz való hozzáférés.
https://ng.24.hu/kultura/2022/08/19/magukat-fertoztek-a-kozepkori-szerzetesek/
Ezreket mészároltak le a vallási fanatikusok 450 éve, Szent Bertalan éjszakáján
Négy nappal a református Bourbon Henrik és a katolikus Valois Margit házassága után merénylő golyója sebesítette meg a protestáns párt fejét, Coligny admirálist. Aztán az események elfajultak Franciaország-szerte. Annak, hogy mi is történt az 1572. augusztus 23-áról 24-ére virradó éjszakán, Szent Bertalan éjjelén, Hahner Péter történésszel, a Rubicon Intézet főigazgatójával jártunk utána.
https://index.hu/belfold/2022/08/23/ezreket-meszaroltak-le-a-vallasi-fanatikusok-450-eve-szent-bertalan-ejszakajan/
Véletlenül fedezték fel az Amazonast
A legtöbb nagy felfedező emlékét máig őrzi az emberiség, és – függetlenül a gyakran a nyomukban érkező hódítók tevékenységétől – az ismeretlen veszélyeket önként és bátran vállaló úttörők valóban megérdemlik a tiszteletet. De mit gondoljunk egy olyan emberről, akiből a körülmények összejátszása csinált nagy felfedezőt?
https://24.hu/tudomany/2022/08/26/amazonas-felfedezes-tortenelem-spanyol-del-amerika/#
Jeanne Baret férfinak öltözött, hogy első nőként körbehajózhassa a földet
A legenda szerint a matróznak álcázott, nagy tudású botanikusban nem matróztársai, hanem a tahiti férfiak ismerték fel először az álruhás nőt. Jeanne Baret és a szeretője nem kis kockázatot vállaltak, de végül történelmet írtak.
https://rtl.hu/kultura/2022/08/26/ferfinak-oltozott-hogy-elso-nokent-korbehajozhassa-a-foldet
Így esett szét a világ legnagyobb birodalma
Miután Batu kán feldúlta Magyarországot, szomszédságunkban megalapította az Arany Hordát. A szokatlan név egy még furcsább, mongol típusú, de török nyelvű és iszlám vallású államot takart. Dzsingisz kán halála után birodalma darabokra hullott, ám még évszázadokig történelemformáló erő maradt: az ügyes mongol államszervezés révén Eurázsia Pekingtől a Kárpátokig először vált globálissá.
https://24.hu/tudomany/2022/08/27/igy-esett-szet-a-vilag-legnagyobb-birodalma/
...