Tavaszoljon Habsburg módra!
Egyre szebb az idő, vígan lehet tavaszolni. Persze nem akárhol és akármikor, hiszen mégiscsak korlátok közé szorultunk, ám a Margit-szigeten nézelődni vagy
Gödöllőre kiruccanni azért mégsem a világ vége (és nem is tiltott elfoglaltság.) Most azonban ugorjunk vissza másfél évszázadod, és pillantsunk bele az
arisztokraták és fővárosi polgárok mindennapjaiba. Íme néhány tipikus tavaszi program a Monarchia idején.
Forrás: Index
Árvaház a határon – egyenruhás gyerekek hétköznapjai egy kőszegi gyermekotthonban
Szilencium, indiántábor, munkásmozgalmi múzeum, vigyázzban álló egyenruhás kiskamaszok és fényképezőgépet
próbálgató intézetis gyerekek. A kőszegi MÁV Gyermekotthon a szocializmusban is különös iskola a határon volt,
Ottlik eredetijétől alig néhány száz méterre, de jobb éveiben annál talán családiasabban. Az otthon évtizedeket átívelő
képei az egyik nevelőnek, Baráth Endrének köszönhetően váltak közkinccsé.
https://24.hu/belfold/2021/03/20/arvahaz-koszeg-mav-gyermekotthon-egyenruhas-gyerekek-ottlik-heti-fortepan/
Miénk volt itt a tér – a fotók szerint időnk jó részét a szabadban töltöttük
Kevesen gondolnak bele a fővárosban, hogy az utca, amin nap mint nap végigbuszoznak, vagy a tér, amin minden reggel átvágnak, nem csak
közlekedési felület, de tökéletes sportpálya és játékterep is. Könnyen lehet, hogy egykor nagyokat snúroztak ott, ahol most a kocsink parkol,
a közeli parkban pedig néhány évtizede még egész nyáron hallani lehetett a pingponglabdák pattogását, s az ember nem sétálhatott anélkül,
hogy a sakkozókat ne kibicelte volna. A nagyvárosok lakói a huszadik században is szívesen sportoltak és játszottak a friss levegőn,
függetlenül attól, hogy tél volt-e vagy nyár, gazdagok voltak-e vagy szegények.
Kutyafürdők árasztották el a két világháború közti Budapestet
A korabeli sajtó ezt persze nem nézte jó szemmel: a gazdagoknak inkább a szegények támogatását,
illetve az egészségügyi ellátásukban való segítségnyújtást javasolták a lapok.
https://24.hu/kultura/2021/03/24/kutyafurdok-budapest-ket-vilaghaboru-kozott-kutyatartas/
A frankhamisítási per: bosszú Trianonért
Nyugdíjas huszárezredes, egykori közellátási miniszter és országos rendőrfőkapitány is szerepelt az 1925 végén kirobbant frankhamisítási ügyben,
amelyben a vádlottak azzal védekeztek, hogy pusztán bosszút akartak állni Franciaországon az igazságtalan trianoni békediktátumért.
Az ügyben 95 évvel ezelőtt hirdettek Hágában ítéletet, majd néhány hónappal később a magyarországi perben a francia jegybank jelképesen egy frankot kért kártérítésként.
https://index.hu/belfold/leporolt_aktak/2021/03/27/a-frankhamisitasi-per-bosszu-trianonert/
Váratlanul megjelent a király Magyarországon
IV. Károly 1921 márciusának végén megpróbálta elfoglalni a magyar trónt. Egyszer csak „megjelent" Szombathelyen, ahol
egészen „véletlenül" összetalálkozott a miniszterelnökkel és más vezető magyar politikusokkal.
https://24.hu/tudomany/2021/03/27/trianon-magyar-kiraly-iv-karoly-habsburg/
Hogyan szültek a középkorban?
A középkori Európában a szülés súlyos kihívást és veszélyt jelentett. A BBC History összeszedte, milyen
„tippeket" fogadhattak meg azok a nők, akik a középkorban voltak várandósok.
A középkorban a szülés közösségi esemény volt. A családtagok, a plébános és a helyi szakemberek
mind segítséget nyújtottak – és amikor bábákat is odahívtak, azok gyakran csapatban dolgoztak.
https://24.hu/tudomany/2021/03/21/szules-nok-kozepkor/
Iszlám pénzügyek – kölcsön, kamat, uzsora, öröklés (4. rész)
A Korán legerősebb gazdasági jellegű tiltása a kamatra, az uzsorára vonatkozik. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek a Koránnak
megfelelő bankügyletek, csak azoknak is meg kell felelniük a szigorú vallási előírásoknak. Az öröklésnél az apai ág és a férfiak
előnyben részesülnek. A Koránról, mint történelmet meghatározó dokumentumról szóló sorozatunk befejező része következik.
https://ado.hu/ado/iszlam-penzugyek-kolcson-kamat-uzsora-orokles-4-resz/
