A belügyminiszter 45/2023. (X. 30.) BM rendelete az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel kapcsolatos részletes szabályokról szóló 39/2016. (XII. 21.),EMMI rendelet módosításáról.

Üdülni vágyók figyelem!

A belügyminiszter 45/2023. (X. 30.) BM rendelete az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel kapcsolatos részletes szabályokról szóló 39/2016. (XII. 21.),EMMI rendelet módosításáról.


Az egészségügyi szolgálati jogviszonyt érintő további jogviszony engedélyezésével kapcsolatos eljárásról.

A 395 milliárd forintba kerülő béremelés velejárója, hogy a 84 ezer érintett egészségügyi szakdolgozót új fizetési kategóriákba is sorolják, egyoldalú szerződésmódosítással – derül ki egy friss törvénytervezetből, amely a polgárőrséget is a határvédelemre rendelné, mivel kevés a határvadász.

Megjelent a rendelet: A munkáltató nem vonhat le és nem utalhat tovább a munkabérből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat.
A rendelkezés itt érhető el.

A 14. havi nyugdíj helyett vegyes indexálás kellene? Mit mutatnak a számítások?
A napokban a kormányzat bejelentette: 2026-tól fokozatosan bevezeti a 14. havi nyugdíjat. Ezzel nemcsak a nyugdíjakat emeli, hanem csökkenti a nyugdíjak relatív lemaradását is. Egyelőre nem ismert az ütemezés, de logikus feltevésnek látszik: 2026 és 2029 között minden évben egy héttel egészülhetnek ki az adott évben már megállapított nyugdíjak. Mit hoz ez a nyugdíjasok konyhájára, és miben különbözik attól, mint ha a következő négy évre visszaállítanák a hasonló mértékű indexálást? Először egy példán szemléltetjük a két eljárás közti különbséget, majd külön számszerűsítjük a jelenlegi és a két új eljárás hatását. Bár a régi nyugdíjaknál nincs különbség, az egy évvel korábban megállapított nyugdíjaknál egyre nő a távolság a két módszer között: a 2025-ös éves átlag nettó keresettel (közel 6 millió forinttal) számolva 2030-ban már a 14. havi nyugdíj az idei átlag nettó bér reálértékének 104,4%-a (6 millió 264 ezer forint), a vegyes indexálás pedig csak 96,9%-a (5 millió 814 ezer forint).
Forrás: Portfolio

Magyarország dobogós lett az európai fizetések rangsorában, az utolsó háromban vagyunk
2024-ben az EU-ban az alkalmazottak átlagos éves teljes munkaidős kiigazított fizetése 39 800 euró volt, ami 5,2 százalékos növekedést jelent a 2023-as 37 800 euróhoz képest.
Forrás: piac és profit

A covid közepén rengett meg utoljára annyira az albérletpiac, mint most
A KSH–ingatlan.com lakbérindexe szerint 2025 októberében tovább csökkentek a bérleti díjak Budapesten és országosan is.
Forrás: Forbes
Bővebben...
Alaptörvény-ellenesség miatt módosul a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény
2025. október 20-án, a Magyar Közlöny 122. számában jelent meg a 12/2025. Ab határozat, mely 2025. december 31. napjával megsemmisíti az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 39/A § (1) bekezdésében a „kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál” szövegrészt, annak alaptörvény-ellenességére hivatkozva. A tudnivalókat az alábbiakban részletezzük.
Forrás: Adózóna
Bővebben...
Nagy változás előtt áll a nyugdíjrendszer, januártól eltűnik a 65 éves korhatár is
2026. január 1-től megszűnik a fix nyugdíjkorhatár Magyarországon, és rugalmasabbá válik a nyugdíjba vonulás. A változás elsőként az 1961-ben születetteket érinti. Az új rendszerben a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő továbbra is számít. A változtatások célja, hogy összhangban legyen a hosszabb életkor és a munkaerőpiac változásai.
Forrás: Index
Bővebben...
Tisztelt Tagok!
A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a befizetett szakszervezeti tagdíj összegével a nem önálló tevékenységből származó bevétel adóalapja csökkenthető.
Tudjon meg többet a Benefit Barcode rendszerről!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés meghirdeti a Dura László diplomamunka pályázat 2023-őt.
A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk