04. 28.

Törvényt módosított a kormány, ami alapján nem kell kiadnia Szijjártó magánrepüléseinek árát
A bíróság szerint a Külügyminisztérium nem tagadhatja meg az adatközlést, de Szijjártóék még fellebbezhetnek  Egy éve próbálja kideríteni az Átlátszó, mennyibe került a külügyminiszter egyik útja 2021-ben, amelyről fényképekkel  tudják bizonyítani, hogy magángéppel repült Szijjártó Péter. A tárcavezető Oszakában, Kiotóban és Tokióban tárgyalt,  majd Japánból hazafelé Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban volt hivatalos programja, amelyekről ő maga beszámolt  a közösségi médiában, az oknyomozó portál egyik olvasója pedig lefotózta, amint felszáll a magánjetre – ugyanabban a ruhában, amelyet az általa megosztott képeken viselt.
Forrás: HVG

04. 25.

Orbán veje pótolhatatlan, övé lehet a nagy vonatpótlóbiznisz is
Míg zajlik a vita, hogy a kormány végre rendbe rakja vagy éppen romba dönti a közösségi közlekedést, Tiborcz István érdekeltsége az állami tulajdonból megszerzett vasúti fuvarozócég után egy olyan buszos vállalkozásba is bevásárolta magát, amelynek Lázár János reformjai nyithatnak most új piacot. A közlekedési miniszter tíz vállalást tett az idei évre, köztük azt is, hogy 200 klímás busz áll majd indulásra készen, ha kevés lenne a hely a vonatokon, netán nem lenne rajtuk klíma. Ez pedig éppen azt a piacot bővíti, amelyen már eddig is komoly szereplő volt a Tiborcz által dominált Waberer’s új befektetése, a 170 busszal rendelkező Pannon-Busz-Rent Kft.
Forrás: HVG

04. 24.

Kőkemény üzenetet küldött Varga Mihály: Újra megjelentek a recessziós és inflációs kockázatok
A Magyar Nemzeti Bank új vezetése az alapfeladatokra koncentrál, és javítja a jegybanki munka hatékonyságát, miközben az árstabilitás megteremtését helyezi a középpontba. Varga Mihály jegybankelnök szerint a tartós gazdasági fejlődéshez nélkülözhetetlen az inflációs célok elérése és a pénzügyi piacok stabil működése. Azt is kiemelte, hogy újra megjelentek  a recessziós és inflációs kockázatok. A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jövőben elsősorban  az alapvető törvényi feladatok ellátására koncentrál, és a fenntartható gazdasági növekedés támogatása érdekében szorosabb együttműködést alakít ki a gazdasági és pénzügyi piaci szereplőkkel.Az MNB márciusi prognózisa az idei évre 4,5–5,1 százalék közötti inflációval és 1,9–2,9 százalékos GDP-növekedéssel számol, azonban a globális vámháború és a nemzetközi gazdasági helyzet alakulása módosíthatja ezt a pályát.
Forrás: msn.hu

04. 23.

Jó a fizetésük és szeretik a munkahelyüket, épp ezért alapítottak egy saját szakszervezetet
Magyarországon a legfrissebb, 2020-ra vonatkozó adatok szerint az alkalmazottaknak csak valamivel több mint 7 százaléka volt szakszervezeti tag, az arány az elmúlt két évtizedben több mint a felére esett vissza. A szakszervezetekre a legtöbb figyelem itthon talán a sikeres Audi-sztrájk idején vetült 2019-ben, de ahogy az adatok mutatják, ez sem hozta meg tömegek kedvét a tagsághoz. A lefedettség csökkenésének egyik fő oka, hogy a tagok nyugdíjba mennek, a fiatalok viszont gyakran inkább új munkahely után néznek, mintsem szakszervezeti taggá válva próbáljanak változtatni a munkakörülményeiken.Még ha be is lépnek, az inkább a közszférában, és kevésbé a magáncégeknél jellemző.
Forrás: msn.hu, hrportal.hu

04. 22.

Megint egy salátatörvényben rejtenek el fontos jogszabály-módosítást, most a közmunkáról
A parlamentnek benyújtott javaslat a kormánynak ad felhatalmazást az eddig tíz évre szóló közfoglalkoztatási jogviszony esetleges meghosszabbítására. Ezt korábban is megtehették, de csak a háborús 
veszélyhelyzetre hivatkozva. A héten benyújtotta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a parlamentnek A belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények
módosításáról szóló javaslatot – írja az atv.hu. A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett javaslat rendelkezik a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról is, amelyben felhatalmazást kap a kormány a közfoglalkoztatás szabályozására. A jövőben a kabinet rendeletben dönthet a közfoglalkoztatási támogatások részletes szabályairól,a bérekről, a garantált bér mértékéről, a közhasznú kölcsönzés feltételeiről, valamint az ilyen jogviszony maximális időtartamáról. 
Forrás: Népszava