
A belügyminiszter 30/2023. (VIII. 22.) BM rendelete a 2023/2024. tanév rendjéről
A rendelet itt tölthető le.

Üdülni vágyók figyelem!

A belügyminiszter 30/2023. (VIII. 22.) BM rendelete a 2023/2024. tanév rendjéről
A rendelet itt tölthető le.

2023. évi XXXVIII. törvény.

Dr. Bárdos Judit BRDSZ elnök levele Dr. Czene Csaba r. ezredes rendőrségi tanácsos szolgálatvezetőnek a május 15-ei RÉT ülés napirendjéről.

Az országos rendőrfőkapitány utasítása a 2023. évi választható béren kívüli juttatások szabályozásáról: a tervezet itt érhető el.

Megjelent a 2023. évi béren kívüli juttatásról és bankszámla-hozzájárulásról szóló rendelet tervezete, amelyet a BRDSZ is megkapott előzetes tanulmányozásra. Dr. Bárdos Judit, a BRDSZ elnöke nyílt levélben fordult dr. Pintér Sándor miniszterhez, hogy a munkavállalókat is sújtó infláció miatt emeljék meg a cafetéria és a bankszámla-hozzájárulás összegét a munkavállalóknál.
A rendelet tervezete itt olvasható.
A BRDSZ válasz itt tölthető le.

Több tízezer forintot takaríthatnak meg a nyugdíjasok, ha a számukra megfelelő bankszámlacsomagot választják
A nyugdíjasoknak érdemes alaposan utánanézniük, hogy milyen bankszámlacsomagot választanak a banki ügyeik intézéséhez, mert jelentős eltérések lehetnek az egyes ajánlatok között. A Magyar Nemzeti Bank összegzése szerint a 65 év felettiek több mint 70 bankszámlacsomag közül választhatnak – ennek megkönnyítésére a jegybank részletes tájékoztató anyagot is készített.
Forrás: vg.hu

Most akkor hová nem kell beutaló és hová kell? Tisztázzuk az összes félreértést
Nagy a zűrzavar a beutalók terén. Főleg, hogy a kormány október 1-jétől szigorította a rendszert. Sokan azt hitték, hogy mostantól minden szakorvosi vizsgálathoz szükség lesz beutalóra, de a helyzet ennél egy fokkal árnyaltabb. 2025-ben, az új rendelet életbe lépése után is vannak olyan szakrendelések, ahová beutaló nélkül is lehet menni, míg más esetekben továbbra is szükség van rá.
Forrás: hovege.hu

A 14. havi nyugdíj helyett vegyes indexálás kellene? Mit mutatnak a számítások?
A napokban a kormányzat bejelentette: 2026-tól fokozatosan bevezeti a 14. havi nyugdíjat. Ezzel nemcsak a nyugdíjakat emeli, hanem csökkenti a nyugdíjak relatív lemaradását is. Egyelőre nem ismert az ütemezés, de logikus feltevésnek látszik: 2026 és 2029 között minden évben egy héttel egészülhetnek ki az adott évben már megállapított nyugdíjak. Mit hoz ez a nyugdíjasok konyhájára, és miben különbözik attól, mint ha a következő négy évre visszaállítanák a hasonló mértékű indexálást? Először egy példán szemléltetjük a két eljárás közti különbséget, majd külön számszerűsítjük a jelenlegi és a két új eljárás hatását. Bár a régi nyugdíjaknál nincs különbség, az egy évvel korábban megállapított nyugdíjaknál egyre nő a távolság a két módszer között: a 2025-ös éves átlag nettó keresettel (közel 6 millió forinttal) számolva 2030-ban már a 14. havi nyugdíj az idei átlag nettó bér reálértékének 104,4%-a (6 millió 264 ezer forint), a vegyes indexálás pedig csak 96,9%-a (5 millió 814 ezer forint).
Forrás: Portfolio

Magyarország dobogós lett az európai fizetések rangsorában, az utolsó háromban vagyunk
2024-ben az EU-ban az alkalmazottak átlagos éves teljes munkaidős kiigazított fizetése 39 800 euró volt, ami 5,2 százalékos növekedést jelent a 2023-as 37 800 euróhoz képest.
Forrás: piac és profit

A covid közepén rengett meg utoljára annyira az albérletpiac, mint most
A KSH–ingatlan.com lakbérindexe szerint 2025 októberében tovább csökkentek a bérleti díjak Budapesten és országosan is.
Forrás: Forbes
Bővebben...
Tisztelt Tagok!
A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a befizetett szakszervezeti tagdíj összegével a nem önálló tevékenységből származó bevétel adóalapja csökkenthető.
Tudjon meg többet a Benefit Barcode rendszerről!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés meghirdeti a Dura László diplomamunka pályázat 2023-őt.
A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk