03. 13.

Megjelent a rendelet, ami minden szállásadót érint
Megjelent a rendelet a szálláshelyek kötelező minősítési eljárásáról, amely 2025. március 16-tól lép életbe. A rendelet részletesen meghatározza a különböző szálláshelytípusok minősítési követelményeit és az eljárás  menetét, biztosítva ezzel a vendégek számára a megbízható, ellenőrzött információkat a szálláshelyek minőségéről - olvasható a Magyar Közlönyben. A minősítési eljárás során a szálláshelyek először önértékelést végeznek, majd helyszíni ellenőrzésre kerül sor. A Minősítő Bizottság és a Bíráló Bizottság együttesen dönt a végleges minősítési kategóriáról.A rendelet az alábbi szálláshelytípusokat szabályozza: szálloda, panzió, kemping, üdülőháztelep, közösségi szálláshely, magánszálláshely és egyéb szálláshely. Minden típusra egyedi követelményrendszer vonatkozik.A minősítés érvényességi ideje 3 év, amely alatt a szálláshelyeknek folyamatosan biztosítaniuk kell a megszerzett kategória követelményeinek teljesülését. A minősítő szervezet jogosult előzetes bejelentés nélküli ellenőrzéseket végezni.A már működő szálláshelyek számára 2025. december 31-ig kell megszerezniük az első minősítést.
Forrás: Portfolio

03. 12.

Súgtak nekünk az IMF-től” – Surányi György a Bokros-csomag eddig nem ismert részleteiről mesélt a HVG-nek
A nyilvánvaló pénzügyi csőd felé meneteltünk – emlékszik vissza az 1995-ös stabilizációra Surányi György, az MNB akkori elnöke, aki a Bokros Lajos pénzügyminiszterrel együtt összeállított program egyik fő eredményének  azt tartja, hogy az 1929–1933-as válság után ismét konvertibilis lett a magyar fizetőeszköz. Interjú.
Forrás: HVG

03. 11.

A kormány kiutasítaná azokat a kettős állampolgárokat, akik veszélyeztetik a „szuverenitást” vagy a „biztonságot”
Ismét alkotmányt módosítanának, hogy külön törvényben meghatározott esetekben kiutasítható legyen az a magyar állampolgár, aki más ország állampolgárságával is rendelkezik, és „veszélyt jelent az országra”.
Forrás: HVG

03. 10.

Újra beköszönthet a sztrájkmozgalmak kora Magyarországon: ezt sok dolgozó nem tűri tovább, lépni fognak
A sztrájk definíciója szerint a munkaviszonyban álló munkavállalók csoportosan végrehajtott munkabeszüntetése.  A sztrájkok célja az érdekérvényesítés, gyakran a bérek emelése, vagy a munkakörülmények javítása, esetleg más  szociális jog kivívása, de létezik sztrájk, amelyet várható elbocsátások megakadályozására szerveznek. A sztrájk kilátásba helyezése a nyomásgyakorlás eszköze: gyakran már a sztrájk megtartása előtt sikerül megegyezni, ahogy az elmúlt években például a reptéri sztrájkok esetében láthattuk. A sztrájkot sokféle formában megrendezhetik, mindig  része azonban a részleges vagy általános munkabeszüntetés, vagy a munkavégzés lassítása. Létezik ülősztrájk is, amikor a sztrájk tüntetésszerű is. A sztrájkokat általában érdekvédelmi szakszervezetek szervezik, viszont vannak alulróljövő kezdeményezéssel megvalósuló sztrájkok is, ezt nevezik vadsztrájknak. A vadsztrájkot a munkavállalók maguk szervezik, de így is jogszerű marad. Vannak figyelmeztető sztrájkok is, amikor a munkabeszüntetés csak részleges, azonban általános sztrájkot helyeznek kilátásba előre, ha a részleges munkabeszüntetés nem jár sikerrel.
Forrás: Pénzcentrum

03. 09.

Újabb súlyos következményét fedezték fel a Covidnak: rengeteg korábbi beteget érinthet
Egy kutatás új következményeket talált a Coviddal megfertőzött betegeknél, megnövekedhetnek náluk a súlyos betegségek és a halálozás kockázata.Egy új tanulmány kimutatta, hogy a Covid-19 miatti kórházi kezelésen átesett túlélők akár két és fél évig is fokozott kockázatnak vannak kitéve a halálozás vagy a szervi rendellenességek kialakulása szempontjából − írja az EurekAlert.
Forrás: divany.hu