
A Kúria 10/2025. JEH határozata (Jpe.IV.60.030/2025/17. szám) az Európai Unió Bírósága C-630/23. számú ítéletének értelmezéséről szóló határozat a Magyar Közlöny 86. számában érhető el. A közlöny vonatkozó száma itt tölthető le.

Üdülni vágyók figyelem!

A Kúria 10/2025. JEH határozata (Jpe.IV.60.030/2025/17. szám) az Európai Unió Bírósága C-630/23. számú ítéletének értelmezéséről szóló határozat a Magyar Közlöny 86. számában érhető el. A közlöny vonatkozó száma itt tölthető le.

A belügyminiszter 24/2025. (VII. 16.) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet módosításáról. A Amagyra Közlöny 84. száma, benne a 24/2025. (VII. 16.) BM rendelettel itt érhető el.
A belügyminiszter rendelete a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet módosításáról.
A Magyar Közlöny 63. számában, a 3426. oldalon olvasható A Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről szóló 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet módosítása
22. § A Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről szóló 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az alapbűncselekmény miatt nyomozást folytató nyomozó hatóság illetékessége – külön kijelölés nélkül – kiterjed az alapbűncselekményhez kapcsolódó valamennyi járulékos bűncselekmény miatt indult nyomozás lefolytatására is, függetlenül azoknak az (1) bekezdésben meghatározott általános illetékességi szabály szerinti elkövetési helyére.”

A Kormány 13/2025. (II. 18.) Korm. rendelete a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról itt érhető el.

A 14. havi nyugdíj helyett vegyes indexálás kellene? Mit mutatnak a számítások?
A napokban a kormányzat bejelentette: 2026-tól fokozatosan bevezeti a 14. havi nyugdíjat. Ezzel nemcsak a nyugdíjakat emeli, hanem csökkenti a nyugdíjak relatív lemaradását is. Egyelőre nem ismert az ütemezés, de logikus feltevésnek látszik: 2026 és 2029 között minden évben egy héttel egészülhetnek ki az adott évben már megállapított nyugdíjak. Mit hoz ez a nyugdíjasok konyhájára, és miben különbözik attól, mint ha a következő négy évre visszaállítanák a hasonló mértékű indexálást? Először egy példán szemléltetjük a két eljárás közti különbséget, majd külön számszerűsítjük a jelenlegi és a két új eljárás hatását. Bár a régi nyugdíjaknál nincs különbség, az egy évvel korábban megállapított nyugdíjaknál egyre nő a távolság a két módszer között: a 2025-ös éves átlag nettó keresettel (közel 6 millió forinttal) számolva 2030-ban már a 14. havi nyugdíj az idei átlag nettó bér reálértékének 104,4%-a (6 millió 264 ezer forint), a vegyes indexálás pedig csak 96,9%-a (5 millió 814 ezer forint).
Forrás: Portfolio

Magyarország dobogós lett az európai fizetések rangsorában, az utolsó háromban vagyunk
2024-ben az EU-ban az alkalmazottak átlagos éves teljes munkaidős kiigazított fizetése 39 800 euró volt, ami 5,2 százalékos növekedést jelent a 2023-as 37 800 euróhoz képest.
Forrás: piac és profit

A covid közepén rengett meg utoljára annyira az albérletpiac, mint most
A KSH–ingatlan.com lakbérindexe szerint 2025 októberében tovább csökkentek a bérleti díjak Budapesten és országosan is.
Forrás: Forbes
Bővebben...
Alaptörvény-ellenesség miatt módosul a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény
2025. október 20-án, a Magyar Közlöny 122. számában jelent meg a 12/2025. Ab határozat, mely 2025. december 31. napjával megsemmisíti az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 39/A § (1) bekezdésében a „kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál” szövegrészt, annak alaptörvény-ellenességére hivatkozva. A tudnivalókat az alábbiakban részletezzük.
Forrás: Adózóna
Bővebben...
Nagy változás előtt áll a nyugdíjrendszer, januártól eltűnik a 65 éves korhatár is
2026. január 1-től megszűnik a fix nyugdíjkorhatár Magyarországon, és rugalmasabbá válik a nyugdíjba vonulás. A változás elsőként az 1961-ben születetteket érinti. Az új rendszerben a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő továbbra is számít. A változtatások célja, hogy összhangban legyen a hosszabb életkor és a munkaerőpiac változásai.
Forrás: Index
Bővebben...
Tisztelt Tagok!
A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a befizetett szakszervezeti tagdíj összegével a nem önálló tevékenységből származó bevétel adóalapja csökkenthető.
Tudjon meg többet a Benefit Barcode rendszerről!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés meghirdeti a Dura László diplomamunka pályázat 2023-őt.
A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk