BRDSZ | Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete

A 14. havi nyugdíj helyett vegyes indexálás kellene? Mit mutatnak a számítások?

A napokban a kormányzat bejelentette: 2026-tól fokozatosan bevezeti a 14. havi nyugdíjat. Ezzel nemcsak a nyugdíjakat emeli, hanem csökkenti a nyugdíjak relatív lemaradását is. Egyelőre nem ismert az ütemezés, de logikus feltevésnek látszik: 2026 és 2029 között minden évben egy héttel egészülhetnek ki az adott évben már megállapított nyugdíjak. Mit hoz ez a nyugdíjasok konyhájára, és miben különbözik attól, mint ha a következő négy évre visszaállítanák a hasonló mértékű indexálást? Először egy példán szemléltetjük a két eljárás közti különbséget, majd külön számszerűsítjük a jelenlegi és a két új eljárás hatását. Bár a régi nyugdíjaknál nincs különbség, az egy évvel korábban megállapított nyugdíjaknál egyre nő a távolság a két módszer között: a 2025-ös éves átlag nettó keresettel (közel 6 millió forinttal) számolva 2030-ban már a 14. havi nyugdíj az idei átlag nettó bér reálértékének 104,4%-a (6 millió 264 ezer forint), a vegyes indexálás pedig csak 96,9%-a (5 millió 814 ezer forint).
Forrás: Portfolio

11. 13.

Magyarország dobogós lett az európai fizetések rangsorában, az utolsó háromban vagyunk
2024-ben az EU-ban az alkalmazottak átlagos éves teljes munkaidős kiigazított fizetése 39 800 euró volt, ami 5,2 százalékos növekedést jelent a 2023-as 37 800 euróhoz képest.
Forrás: piac és profit

11. 12.

A KSH–ingatlan.com lakbérindexe szerint 2025 októberében tovább csökkentek a bérleti díjak Budapesten és országosan is.

11. 11.

Alaptörvény-ellenesség miatt módosul a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény

2025. október 20-án, a Magyar Közlöny 122. számában jelent meg a 12/2025. Ab határozat, mely 2025. december 31. napjával megsemmisíti az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 39/A § (1) bekezdésében a „kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál” szövegrészt, annak alaptörvény-ellenességére hivatkozva. A tudnivalókat az alábbiakban részletezzük.

11. 10.

Nagy változás előtt áll a nyugdíjrendszer, januártól eltűnik a 65 éves korhatár is

2026. január 1-től megszűnik a fix nyugdíjkorhatár Magyarországon, és rugalmasabbá válik a nyugdíjba vonulás. A változás elsőként az 1961-ben születetteket érinti. Az új rendszerben a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő továbbra is számít. A változtatások célja, hogy összhangban legyen a hosszabb életkor és a munkaerőpiac változásai.

Érted, értem, értünk

Érdekegyeztető fórumok

Törvényi, jogszabályi változások

Kedvezmények

Üdültetés - online szobafoglalás

Négymillió túlóra fél év alatt

Levél dr. Pintér Sándornak a BÉT ülésének összehívásáról

Nem lesz túlórapénz?

Rendészeti életpályamodell

Gazdaság - Sajtószemle

11. 14.

11. 13.

11. 12.

11. 11.

11. 10.