Tisztelt érintettek!

Mint azt már sokszor leírtuk a Strasbourgi bíróság a több ezer benyújtott kérelem közül összesen 3 ügyet tárgyal és ennek alapján terjed ki a döntése a többi benyújtott kérelemre is.

Most a két ügyet képviselő dr Bárándy Péterrel készült interjút küldjük meg tájékoztatás céljából.

BRDSZ Központi Iroda

Az interjú szó-szerinti szövege!

A Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom (SZB) által létrehozott 3 000 fős pertársaság ügye, a felsőkorhatár alatti szolgálati nyugdíjasokat érintő joghátrányok orvoslása tekintetében a végéhez közeledik a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságon (EJEB). A perközösség jogi képviseletét ellátó re beszámolt lapunk. Itt összefoglaló interjú készült Dr. Bárándy Péterrel (BP) és Bihari István (BI) titkár egyeztetésen jártak az irodánál.

SZB: Két éve „ügy van”, egy éve „haladás van” kezdettel indult a beszélgetésünk. Most mi van?

BP: Most „várakozás van”, de már nem sokáig. Soronkívüliségre számítunk, hiszen külön csoport, külön szakemberek, csak erre a feladatra kialakított irodában foglalkoztak az üggyel Strasbourgban. A nagy munkát elvégeztük és elvégezték az érintettek, az ítélet belátható időn belül, akár az elkövetkező hetekben, az előttünk álló hónapokban, de legkésőbb ebben az évben megszülethet.

SZB: Az elmúlt egy évben, a felek közötti formális levélváltások mire engedik következtetni?

BP: Sok oldalas tartalommal az EJEB kérdéseket intézett a magyar államhoz. Az erre adandó válaszra határidőt szabtak a szabályok, ezt kihasználták és megküldték a bíróságnak. Nyilván a tartalom megítélésére kíváncsiak. A magyar állam védekezett. Például azzal, hogy az érintettek idehaza nem merítettek ki minden jogorvoslati lehetőséget. Ez részben igaz, amennyiben a 2012. évtől lehetséges alkotmányjogi panasz lehetőségre gondolunk, de az ügymenet szempontjából – különösen az ítélkezési gyakorlat ismeretében –ez nem bizonyul hatékony fórumnak és az alapkérdést, a tulajdonjogot ért sérelmet sem befolyásolja. Az is biztos, hogy a perközösség az idevonatkozó panaszokat – majdnem teljes létszámban – már 2011. decemberben beadta az EJEB-re.

Másfelől társadalompolitikai okokra, reformokra hivatkozott a magyar állam. Az alapkérdésre igazából nem volt elfogadható válasz. A tulajdonhoz fűződő jog általános, alapjogi kérdés, amelyből nem lehet kirekeszteni társadalmi csoportokat egy normális, európai jogrendben működő államnak.

SZB: Milyen ítéletre számít minden információt figyelembe véve?

BI: Meggyőződésem, hogy igazunk van. Az általam ismert bírósági gyakorlat arra enged következtetni, hogy egy kedvező ítéletre megalapozottan számíthatunk. Látunk erre egyébként más ügyekben is példát. Ha egy aktuális személyügyi párhuzamot nézünk, akkor uniós jogot sértettek, amikor idő előtt megszüntették Jóri András adatvédelmi biztos megbízatását. Ebben az esetben ugyan nem az EJEB, hanem az Európai Bizottság – az uniós központi javaslattevő-végrehajtó intézménye, amelynek hivatalból kell őrködnie az uniós jog érvényesülésén – az adatvédelmi biztos megbízatásának idő előtti megszüntetése miatt kötelezettségszegési eljárást indított a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon Magyarország ellen. Az állam itt is egy reformra, átszervezésre hivatkozott.

Ebben az ügyben is született bírósági határozat, még pedig, hogy hazánk nem teljesítette az uniós irányelvből eredő kötelezettségeit. Az uniós jog értelmében, ha az Európai Bíróság megállapítja valamely tagállam kötelezettségszegését, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Amennyiben az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat. Ezt egyetlen regnáló kormány sem akarhatja.

Az említett ügy egyébként azt sugallja, hogy hasonló elbírálás születhet a Szolgálat és Becsület panaszai tekintetében is az EJEB-n, azzal a különbséggel, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága nem semmisítheti meg az általunk támadott magyar törvényt, de jogos elégtételt állapíthat meg, s az egyezménysértő magyar törvényt, pedig ha tetszik, ha nem, itthon a Parlamentnek meg kell változtatnia. Ilyen nagyszámban érintett panaszosok, mint a volt szolgálati nyugdíjasok - a mai szolgálati járandóságban részesülők - tulajdonjoga hosszú távon nem sérülhet, ha az EJEB megállapítja, hogy Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

SZB: Az ítélet tartalmában, kártérítés összegszerűen felmerülhet-e és van-e fellebbviteli lehetőség?

BI: Az EJEB határozatában azt fogja megállapítani, hogy hazánk az ügy vonatkozásában teljesítette-e vagy sem az Emberi Jogok Európai Egyezményéből eredő kötelezettségeit. Erre mondjuk mi azt, hogy nem, de ezt a strasbourgi bíróságnak  kell kimondania. Ha ez bekövetkezik és a határozat ezt tartalmazza, akkor az ilyen jellegű hiányosságot a magyar államnak helyre kell állítania, ezt meg kell tennie. A jogos elégtételt ki kell fizetnie. E tekintetben egyértelműen összegszerű számokat írnak le Strasbourgban, a jogi képviselet során mi magunk például 25.000,- EUR nem vagyoni összegű jogos elégtételt nevesítettünk és bizonyításként számos dokumentumot csatoltunk be. A magyar állam majd a jogszerűtlen rendelkezésének visszavonásával, a jogos elégtétel (jóvátétel) megfizetésével, a jogállás visszaállításának módjával, immár összhangban az EJEB ítéletével intézkedni köteles.

A jogos elégtételben a nem vagyoni kár megtérítésén kívül felmerül az elszenvedett vagyoni veszteség (pld.: 16%-os csökkentés összege) és az eljárás ügyintézésének, irodánk közreműködésének – egyébként méltányos – költsége is. A kérdés második fele, amely a fellebbviteli lehetőségre utal, nos a felek részéről lehetséges, de ott már érdemi változás már nem valószínű.

SZB: Elképzelhetőnek tartja, hogy a jogszerűtlenség elkövetője, cirka 3 év után mindezt megteszi?

BP: Egy jogállamban nem tehetnek másként. Az új FIDESZ kormány várható igazságügyi miniszter jelöltjét, Prof. Dr. Trócsányi Lászlót ismerve, jogi reputációját, jogszakmai életútját figyelembe véve nem tudom elképzelni, hogy semmibe veszik hazánkban az EJEB döntését.

SZB: Mi a helyzet azokkal, akik visszamentek szenior vagy önkéntes tartalékos állományba?

BI: Nincs összefüggés a kereset és a felvetett kérdés között. Attól, hogy szenior vagy önkéntes tartalékos állományba visszatérési lehetőséggel éltek – ismereteim szerint töredék létszámban – még nem történt meg a tulajdonhoz, vagyis a felsőkorhatár alatti szolgálati  nyugdíjjogosultsághoz fűződő joguk visszaállítása. És gyorsan megjegyzem ez nem csak anyagi, hanem egyéb szolgáltatásokra, kedvezményekre szóló jog is egyben, nem beszélve az elszenvedett morális károkról. Amikor a jogrendszerből valaki kilép valaki, akkor ott nincsenek jó megoldások. Vissza kell térni a jogállami keretek közé!

SZB: Két és féléves munka után, a végkifejlet előtt, hogyan összegezne?

BP: Először is ki kell emelnem azt a bátor és rendkívül aktív SZB vezetés kiállást, amit Katus Károly, Baranyi Csaba és segítői képviseltek, akik egyáltalán ebből tényleg megoldható ügyet kovácsoltak. Az adminisztrációs, informatikai, ügyintézési, egyesületi, pertársasági alapítás munkájuk nélkül nem csak mi, egyetlen iroda sem tudott volna mit kezdeni ezzel az egésszel.

Első találkozásunkkor, a probléma felvetésekor azt mondtuk, ha és amennyiben ilyen nagyszámú érintett van, akkor egy más szintre kell emelni az ügyet. Így hozták létre az egyesületet, majd alakítottuk meg a perközösséget. Az SZB kiszolgáló munkája nélkül nem juthatott volna ilyen közel az eredményhez ez az ügy. Így előkészítve, egybetéve, integrálva az ügyhalmazt már az irodánk szakemberei sokkal gördülékenyebben végezhették a keresetünk várható sikerét megalapozó jogi háttérmunkát. Nagyon komoly, folyamatos és figyelemfelkeltő kommunikációs munka is történt. Sokat használt, hogy egy másik – bár közvetlen az eljárást nem befolyásoló – fórumon, az EU Parlament Petíciós Bizottságánál is szót kért az egyesület vezetősége. Összegezve, kedvező ítéletet várok, amelyben az előbb említett sok-sok munka költségei is megtérülnek a jogos elégtételben.

K.I.

Forrás: Szoli.eu - Szolgálati nyugállományúak érdekvédelmi mozgalma